Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

III. A város lakásépítő akciói, szükségmunka programjai Az 1937-i VI. tc. alapján a thj. városok a városfejlesztési terveik megvalósításához szélesebb jogkört nyertek. Pécs város mindig nagy gondot fordított arra, hogy hosszútávú építési, beruházási programot dolgozzon ki. Ennek érdekében fővárosi, pécsi bankházaktól számtalanszor vett föl a város hosszúlejáratú hitelt. A válság évei alatt kénytelenek voltak ezen hitelek legnagyobb részének meghosszabbítását, átütemezését kérni. Ez az irányzat 1933 után — igaz, hogy kisebb mértékben tovább folytatódott. Tárgyalt időszakunkban például a pálos rend templomépítési segélyét kérték fölemelni 25 000 pengővel, a nagydeindoli iskola építését, a gyárvárosi iskola óvodává történő átalakítását fedezték ebből a forrásból, a fonyódi üdülőtelep helyreállításához kértek póthitelt, a balokányi-tó kövezésének javítására vettek igénybe 2550 pengőt, a Megye u. 21. számú ház megvásárlásához igényeltek 27 300 pengő függőkölcsönt, a Siklósi úti közvágóhíd bővítését is így fedezték, és 1941-ben néhány beruházásra a MA6/-tól 700 000 pengő törlesztéses kölcsönt vettek föl.

86 1937-ben kezdődött el az az újabb lakásépítési program, melynek keretében a város több pontján építettek lakóházakat a kis jövedelműeknek, a sokgyermekeseknek és beindult a munkáslakás-építő akció is. Az OTI 1937. január 15-én arra kérte a törvényhatóságot, hogy mivel a MegyeriKertvárosban megvásárolandó, még nem parcellázott terileten építendő családi házak előmunkálataihoz szükséges 151 986 pengőt az OTI biztosította, az utcafeltöltési, tereprendezési, kocsiút- és járdaburkolási, közműlétesítési munkálatok elvégzéséhez szükséges további 70 292 pengőt a város saját költségvetéséből fedezze.

8

' A február 12-i rendkívüli közgyűlésen a város a mérnöki hivatal előterjesztésére azt a határozatot hozta, hogy — tekintettel a közérdekre - ezen összeget biztosítja a költségvetésből, és a munkálatokat a mérnöki hivatal vezetésével, szükségmunka-programjába illesztve maga végzi el. A szükséges kőanyagot a város bányájából biztosítanák, az 59 899 négyszögöl területen elvégzendő munkálatokat fizetségre rászoruló, addig munka nélkül álló ínségmunkásokkal csináltatnák meg.

88 Az OTI július 9-én azt közölte, hogy a közművesítést, tereprendezést csak az általa építendő 70 családi ház előtt kéri, amit a város teljesített is. Az építési versenytárgyalást azonban az OTI nem írta ki, szeptember 22-i értesítésében pedig azt közölte, hogy csak 20 lakást szándékozik építeni, a későbbiek ügyében pedig a kiépülés után - előreláthatólag 1939. májusában - fog állást foglalni.

89 Mivel a meglévő eternit v'zvezetékcsövet egy kormányrendelet tiltotta meg fölhasználni, másrészt pedig az anyagárak, munkabérek megdrágultak, s az elhúzódás miatt egyéb kár is érte a várost, az 1933. december 17-i közgyűlésen olyan határozat született, hogy a fönnmaradó kb. 100 000 pengőnyi összegből városrendezési alapot létesítenek, és az elkészülő csatornázási, közművesítési munkálatokkal párhuzamosan az összeget a telkek vásárlására, a majdani beruházásra fordítják.

90 86 Pécs város már a gazdasági világválság éveiben is tervezett nagyobb arányú lakásépítési akciókat, de akkor ezt a városi költségvetés ilyen irányú szűkössége és az egyéni tőkehiány megakadályozta. Az 1930-as évek közepétől érett meg a helyzet arra, hogy a város ilyen építkezési akciókat elindíthasson. 87 BmL Pécs thj. város Közgyűlési jegyzőkönyve 150/1937. kgy. sz. 88 Uo. 199/1939. kgy. sz. 89 Uo. 226/1938. kgy. sz. 90 Uo. 150/1937. kgy. sz.