Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

- Az 1930. április 9-i ülésen ismét ez a kérdés került napirendre. Földmunkák, útépítések, gyalogjáró-burkolások céljára 47 800 pengőt irányoztak elő. Ugyanakkor kénytelen volt a határozat leszögezni, hogy elmaradtak az előző program végrehajtásával, mivel jobbára csak a tervbe vett repülőtér földmunkáit végezték ei, a hitelkeret kimerülése miatt. Ennek ellenére úgy szólt az újabb határozat, hogy a szükségmunkákat a nagy munkanélküliségre való tekintettel mindenképp folytatni kell — A fceresícede/mí miniszter leiratát 1930. április 30-án tárgyalták. Ebben javaslatként szerepel, hogy az égető gondok megoldására a város körüli lakóházak bekötő útjait építsék ki szükségmunkával, és ehhez mind állami, mind helyi erőforrásokat igénybe lehet venni.

49 Ezen a közgyűlésen egy másik fontos kérdésben szintén döntöttek. A Magyar Központi Takarékpénztár közvetítésével genfi bankházaktól 90 000 svájci frank értékű függőkölcsönt vettek föl beruházásokra. A kölcsönadás feltételeként 3 éves visszafizetési ütemet állapítottak meg, 65%-os kamat mellett.

50 - A belügyminiszter 1930. június 9-i leiratában aggodalmát fejezte ki a magánházépítések kamatai városi átvállalásával kapcsolatban, és az 1929. évi XXX. t. c. értelmében

51 a kérdés újbóli megvizsgálását rendelte el.

52 7930. július 8-án a még hátralévő munkákra 49 900 P. értékű összeget szavaztak meg.

53 S hogy mennyire súlyos volt a helyzet még a nyári hónapokban is, azt bizonyítja az a tény is, hogy 1 hónap múltán, augusztus 7-én kénytelenek voltak a belügyminisztériumba olyan tartalmú feliratot intézni, amelyben az aggasztó foglalkoztatottsági és szükségmunka-helyzetről számoltak be. Kénytelen volt a város megfelelő fedezet híján néhány előírt programot elhalasztani, így érthető, hogy a városban érezhető nyugtalanságról adott hírt ez a jelentés.

54 — Még ugyanezen év szeptember 28. napján tartott közgyűlés határozatilag mondta ki újabb 70 000 P. szükségmunka-tervezet megvalósítását igényét az 1931-es évre.

55 A két nappal később tartott ülésen Dick György, helyi szociáldemokrata vezető erre a célra 200 000 pengőt (!) követelt.

56 Ez mutatta a helyzet tarthatatlanságát, amivel a központi szerveknek szintén számolniuk kellett. Míg 28-án a város a költségvetési hitelből 70 000 pengőt szavazott meg.

57 30-án már kénytelen volt 100 000-re emelni azt. A 30 000-es különbözetet a DGT-vel kötött szerződés értelmében biztosították. így az őszi—téli hónapokban „betervezett" 1500-2000 munkanélküli foglalkoztatásának keretében mintegy 500 foglalkoztatását tudták vállalni 10 héten keresztül, pedig újabb lehetőségként a városi kőbányákban is biztosítottak munkát a rászorulóknak.

58 Az október 30-i ülésen a szükségmunkára ismételt határozatot hoztak. A belügyminiszter leiratában 134 000 P. fölhasználását hagyta jóvá erre a célra.

59 48 Uo. 67/1930. kgy. sz. 49 Uo. 50 Uo. 99-141/1930. kgy. sz. 51 Uo. 99-141/1930. kgy. sz. 52 Uo. 53 Uo. 142-201/1930. kgy. sz. 54 Uo. 55 Uo. 56 Uo. 57 Uo. 173/1930. kgy. sz. 58 Uo. 176/1930. kgy. sz. 59 Uo. 177/1930. kgy. sz.