Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban
a NEP vezetői már demagóg jelleggel sem tartották fontosnak, hogy magukat szocialistának tüntessék föl. Nemcsak a párt nevéből hiányzott a szocialista szó. A vizsgált dokumentumok szövegében önmagukra, pártjukra vonatkozóan semmilyen összefüggésben sem fordul elő. Ellenkezőleg: erőteljesen hangsúlyozták szocializmus-ellenességüket. Mindez nemcsak az említett belpolitikai fejleményekkel magyarázható. Nem kevés szerepet játszott ebben az, hogy Gömböséknek számolniuk kellett az ellenszenvvel, mellyel a magyar társadalom egyes rétegei Hitler nemzetiszocializmusát fogadták. Mégis — a szocialista jelző elvetése ellenére — megmaradtak, sőt, felerősödtek programjuk, politikai propagandájuk szociális elemei. A szociális kérdést azonban sajátos módon értelmezték. Organikus társadalomfelfogásukból kiindulva hangsúlyozták, hogy az nem korlátozható csak a munkásságról történő gondoskodásra. Más társadalmi réteget sem emeltek ki. Szerintük ,,a szociális kérdés a nemzet egész egyetemét érinti", mert ,,a munkafeladatok szerves összefüggése folytán minden egyes foglalkozási ág problémái a többi foglalkozási ágban is éreztetik hatásukat". így a szociális kérdés kizárólag ,,a nemzet egyetemes életfeltételeinek biztosításával" oldható meg, ami viszont csak valamennyi társadalmi réteg ellentétektől mentes, harmonikus együttműködése révén érhető el. 55 Ebben az értelmezésben a szociális gondolat is teljesen alárendelődik a nemzeti eszmének. Aszerint ugyanis a szociális jólét csakis a nemzet „testvéri összefogásával" biztosítható, kizárólag annak lehet eredménye. Sőt a nemzeti egységet nem csupán a szociális kérdés megoldása alapvető feltételeként említették, hanem szociális intézkedéseik egyik elemeként. 56 Következésképpen a szociális kérdés megoldásának általuk sugallt módja a „nemzeti" politika szükségességének „bizonyítéka" is. ígéreteik és intézkedéseik mégsem arányosan szolgálták valamennyi társadalmi réteg érdekeit. Bennük az agrárérdekek primátusa érvényesült. A mezőgazdaság fejlesztése és helyzetének javítása szerepelt leghangsúlyosabb gazdasági kérdésként már a programban illetve az azt propagáló beszédekben is. 57 Még inkább vonatkozik ez a kormány gazdasági intézkedéseire. Elsődleges fontosságúnak tartotta a mezőgazdasági termékek külföldi piacának biztosítását, egyes mezőgazdasági cikkek (pl. a bor) belső piacának bővítését, ezáltal a mezőgazdasági cikkek árának emelését, másrészt az eladósodott gazdaságok védelmét, a telepítési és hitbizományi törvény elfogadtatását. 58 Agrárérdekeket szolgált az iparral, hitelélettel, kereskedelemmel és közlekedéssel kapcsolatban kilátásba helyezett és foganatosított intézkedések nagyobb része is (ipari árak és kamatlábak csökkentése, a kartellek részleges korlátozása, közlekedési és egyéb tarifák csökkentése stb.).° 9 A NEP vezetése propagandájában is elsősorban azt emelte ki, mit tett a 53 Uo.: 41., továbbá Kozma Miklós: Az összeomlás 1918-19., Atheneum, Bp., 1933. 3940., 75-76. 54 Gömbös: 1920., 41. A „Bécsi Magyar Futár" c, Bécsben kiadott lapjának 1919. április 4-én megjelent cikkéből idéz. 55 Körlevél ... 1934. október, 21., Vita- és szónoki tárgyak, 27. 56 „A magyar szociális helyzeten, amely már a legnagyobb kétségbeesésre adott alkalmat, a Nemzeti Egység kétféle módon segített. Az egyik mód, . . . hogy megszüntette azt a közszellemet, amely a nemzet egyes rétegeit szétbontotta és szembefordította egymással. Megteremtette ezzel szemben a Nemtati Egység, vagyis a nemzeti, a testvéri összefogás mozgalmát. (Vita- és szónoki tárgyak, 26. Kiemelés tőlem — V. J.) 57 Nemzeti munkaterv VI. 46-54. pont., A nemzeti öncélúságért, 23-25., 47-48., 74-75. 58 Vö.: Kónya; i. m. 83-89., 188-190. 59 Nemzeti munkaterv 34., 41., 55., 56., 58., 59., 61., 62., 64., 74., 82. pontjai. A nemzeti öncélúságért, 11., 21-25., 48-49.
