Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

A „NEMZETI GONDOLAT" VÁLTOZÁSAI Gömbös első miniszterelnöki sajtónyilatkozatában - közvetlenül kinevezése után — mindenekelőtt ezt hangsúlyozta: „Hirdetem, a nemzeti öncélúság gondolatát, mert a mai viszonyok között és a magyar nemzet adott helyzetében csak ez a gondolat lehet eszménye a politikai vezetőnek és a politikai társadalomnak."

14 A nemzeti öncélúság később is gyakran hangoztatott jelszava volt. Kormányfőként elmondott első beszédeinek gyűjteményét is ilyen címmel jelentette meg 1932 novemberében. A „Nemzeti Munkaterv" 1. pontjában politikájának elsőrendű céljaként „az öncélú nemzeti állam kiépítését" jelölte meg.

15 E cél megvalósítása érdekében szervezte meg híveivel a Nemzeti Egység Pártját is, melynek feladatául a ,,Nemzeti Munkaterv" végrehajtásának segítését jelölte meg.

16 Mindez azt jelzi, hogy Gömbös és hívei ideológiai-politikai nézeteinek központi gondolata változatlanul a „nemzeti" maradt. Változatlanul, de nem változatlan módon és formában. A módosulásra nemcsak az utal, hogy á nemzeti érdekek, célok hangsúlyozása még erőteljesebbé vált, mint 1920 körül. Az ideológiai-politikai váltás szándékát sugallta maga a „nemzeti öncélúság" szókapcsolat, amely nem volt használatos az ellenforradalmi rendszer „keresztény-nemzeti" ideológiájában. A nemzeti öncélúság gondolatát úgy propagálták, mint „új nemzeti célkitűzést", mely új erővel, „a felébredt nemzeti öntudattal" ajándékozta meg a nemzetet. Az új miniszterelnöknek a „Nemzeti Egység" jegyében folytatott politikáját úgy értékelték, hogy az „minden tekintetben a nemzet megújhodását jelenti, és egyben új korszakot jelent a magyar történelemben is".

17 Ahhoz, hogy a változás mértékét és jellegét helyesen ítélhessük meg, nélkülözhetetlen a Gömbös-csoport „nemzeti" jelszóhoz kötődő nézeteinek részletesebb elemzése. A „nemzeti", mint történelmi tapasztalat és uralkodó „korszellem" A nemzeti politika helyességét, egyedül üdvözítő voltát bizonygató Gömbösféle érvek nem tartalmaztak új elemeket. A NEP vezetői részben történeti tapasztalatokra, részben a kor követelményeire hivatkoztak. Nézeteik szerint a kiegyezés utáni időszakban Magyarországon is két „nemzetköz/ eszme" játszott meghatározó szerepet: a liberalizmus és a marxizmus (szóhasználatukban: szoc/á/demokrácía). A kettő közül a „liberalizmus volt az uralkodó politikai, gazdasági és társadalmi rendszer". Azzal, hogy a társadalom életének minden területén az egyén teljes szabadságát juttatta érvényre, szabad teret nyitott az individuális érdekek megvalósításához, és ezzel óriási károkat okozott. Az egyének tevékenysége és a szervezetek működése gyakran szembekerült a köz érdekeivel. A gazdaságban az „egyébként nélkülözhetetlen tőke ahelyett, hogy egyenrangú lett volna a munkával, uralkodóvá vált a termelésben", összességében „az egyéni önzést, az erősebb és nem az értékesebb jogát jelentette ha14 A nemzeti öncélúságért, Gömbös Gyula miniszterelnök tizenkét beszéde. Stádium Rt., Bp. 1932. 5. (A nemzeti öncélúságért.) 15 A Gömbös-kormány nemzeti munkaterve. Stádium Rt., Bp. 1932. (Nemzeti munkaterv) 10. 10 NEP Szervezeti Szabályok 3. §. Századok, 1984. 4 .sz. 795. 17 Körlevél... 1934. június., 5-6.