Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

a jegyzőkönyvek feljegyzései alapján két alkalommal jelent meg a vármegye közgyűlésében, 1701-ben a febr. 19-20-i közgyűlésen, a vármegye tisztújításán, valamint 1702-ben, a márc. 31.-ápr. 1-jei közgyűlésen.

11 Az említett két esetet kivéve, a szokásoknak megfelelően ő is meghatalmazottakat állított, általuk képviseltette magát. Az 1701. máj. 21. és 23-i közgyűlésre Kaso István nagyprépostot, Kapuczy György kanonokot és Simaházy Ferenc alispánt hatalmazta meg „...együtt és külön-külön, mind a mondott új közgyűlés megtartásának, mind pedig az adószedőtől származó adószámadások elintézése tárgyában, mint meghatalmazottakat, valóságos és kétségbe nem vonható képviselőit. . .

12 Az elnöki tiszt betöltésében az alispánt akadályoztatása esetén más megyei tiszt, szokás szerint az őt rangban követő vármegyei jegyző helyettesíti. Baranya vármegyében az 1701-1703 között működő alispánt, Simaházy Ferencet gyakori távolléte miatt mint helyettes alispán (substiutus vice comes) Vidos Zsigmond vármegyei jegyző helyettesíti, így Vidos tölti be az elnöki tisztet az 1702. márc. 9-én tartott részgyűlésen, valamint 1703-ban az okt. 3-án és az okt. 16-án tartott közgyűléseken.

13 Természetesen az alispán helyettesítése nemcsak az elnöki tiszt ellátására korlátozódott, hanem a többi, az alispáni hivatallal járó egyéb jogok és kötelezettségek gyakorlására és ellátására is kiterjedt. (Más volt a helyzet a helyettesítés dolgában akkor, amikor nem volt a vármegyének választott hites alispánja, mert ilyenkor az alispáni feladatok ellátására a megyei nemesek egy személyt, mint helyettes alispánt állítottak, aki nem minden esetben volt egyben a megye jegyzője is. Az így választott substituus vice comes a törvényesen megválasztott alispán eskütételéig látta el feladatait.

^) Az alispán helyettesítését a jegyző minden külön felhatalmazás nélkül, hivatalánál fogva látta el. Előfordult viszont az is, hogy az alispán és a jegyző is akadályoztatva volt, ilyen esetben a vármegye közgyűlésén döntöttek a helyettes személyéről, az alispán jelölése alapján. Baranya vármegyében egy alkalommal került sor a fent említett módon történő helyettesítésre, mégpedig 1701-ben, amikor a vagyoni ügyeit intéző alispánt a közgyűlés határozata alapján Polyák János főszolgabíró helyettesítette, (a jegyző, a későbbi jegyzőkönyvekből kitűnően ekkor követségben járt).

15 A megyegyűléseken megjelentek a vármegye erre vonatkozó szabálya szerint a küldöttek és küldő feleik rangja és magasabb méltósága szerint foglalnak helyett a vármegye kebelén, az asztalnál (in Gremio Comitatus apud Tabulam) . . ,"

16 Bár a szabályban csak az uradalmak meghatalmazottairól van szó, de valószínű, hogy a helyfoglalás sorrendjét a vármegye tisztjei kezdik meg betöltött hivataluknak megfelelően. A közgyűlések és a részgyűlések tartásáról kiadott körleveleknek, mint ezt már láthattuk, pontosan meg kellett jelölni a gyűlések helyét is, de mivel körlevelek nem maradtak ránk, a közgyűlési jegyzőkönyvekre támaszkodva csak az ismeretes, hogy 1698-1703 között a vármegye minden gyűlését Pécs városában tartották a megye nemesei. Arra vonatkozóan, hogy a gyűlések, mely épületben vagy épületek11 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 118. 12 BmL vm. jkv. Prot. 1701 Art. 31. 13 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 115., Prot. 1703 Art. 246., 254. BmL. vm. jkv. Prot. 1711 Art. 512. 15 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 62. 16 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 33. (stat.)