Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

A korszak további, meghatározó egyesületeit vizsgálva, meg kell említeni, az összetettebb társadalmi érdekeket kielégítő egyesüléseket. A monarchiától átörökölt társulatok közt óriási számban alakultak meg ismét az „önkénes Tűzoltó Testületek". Megszerveződésüket az alispán a belügyminiszter rendeletére 1925ben kezdeményezte. Körrendeletében a már kiépült ..Testnevelési Bizottságokat" utasította a Tú'zo/tófesíü/eteíc létrehozására.

3

' Ekkor már elkezdek működésüket a monarchia alatt létrejött ..Tűzoltó Egyesületek" is. A BM kezdeményezésére a megye olyan helységeiben jöttek létre, ahol eddig nem működtek. Nem nagy számban, de olyan község is akadt, ahol ekkor alakultak meg másodszor e testületek. Szervezeti felépítésükben annyi változás történt, hogy a vezető testület két részre: parancsnokságra és tisztikarra oszlott.

38 Korábban a parancsnokság egyben a tisztikart is jelentette. Most a tisztikar felállításával azt karták elérni, hogy az egyesület alapvető funkcióján túl, szervezett egyesületi életet is folytasson. Azaz, ne csak tűzoltók alkossák a testületet, hanem adott esetben más társadalmi törekvések számára is fórum lehessen az egyesület. Igy szükségszerűen a Tűzoltótestületek tagsága is ketté oszlott, tűzoltókra és pártoló tagságra, kik a tűzoltáson kívüli egyesületi életben vettek rész. Ez a változás azokban a községekben volt fontos, ahol csak a Tűzoltótestület létezett, mint egyedüli társadalmi fórum. Hasonló módon megmaradtak s ugyanakkor jelentősen növelték számukat az Olvasó- és Dalkörök. Vadásztársaságok, Temetkezési és Szoc/á//s Egyesü/ete/c, Sport- és Ifjúsági Egyesületek. Ezek adatai, alakulási évei jól nyomon követhetők a mellékelt adattárban, különösen akkor, ha összevetjük a dualista korszak hasonló típusú egyesületeinek már közölt adataival. Ezek az egyesülések a monarchia alatt voltak meghatározók, de az 1920-as évektől a régiek mellett még több ilyen típusú egyesülés mutatható ki. Szervezeti életükben és felépítésükben nem történt változás. Tevékenységükkel, az akkori falusi társadalom alapvető kulturális, szociális igényeit próbálták kielégíteni. VII. Baranyában jelentős társadalmi erőket mozgósítottak a korszak egészségügyi és szociális szövetségei. Itt elsősorban a következők említhetők: „Országos Egészségvédelmi Szövetség", „Országos Stefánia Szövetség", „Magyar Vörökeresztegylet", „Szociális Misszió Társulat" és a HADROÁ helyi csoportjai

39 A két utóbbi társulás közvetlenül az I. világháború után is már ismert volt. Baranyában közvetlenül a szerb megszállás utáni időkben kezdték működésüket. Az „Országos Stefánia Szövetség" 1930-ban alakult meg Budapest központtal. Az egyesület az anyák és a csecsemők védelmével államilag megbízott szervezet volt. Céljaként határozta meg a működő anya- és csecsemővédelmi intézmények gondozottainak és védenceinek anyagi, erkölcsi támogatását. Működési területe az egyesület székhelyeként feltüntetett település és annak környéke volt. így a Baranyában megalakult 15 helyi szervezet gyakorlatilag az egész megyét átfogta. Ezek a fiókszövetségek a megyében 1934-től folyamatosan alakultak ki. TisztikaráBaranya Vármegye Hivatalos Lapja 1925. 185. o. :1g BmL. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye. 39 Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége. 258