Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

gyűlés egyben alakuló ülése volt a helyi Volksbund szervezeteknek. Ezt bizonyítja a mohácsi járás főszolgabírójának 1941. VII. 8-án az alispánnak tett jelentése: „Járásomban a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesühtei a múlt év óta szünetelnek, illetve a múlt év végén és a f. év elején átalakultak Magyarországi Németek Szövetségének helyi választmányává. Átalakulás alatt vannak most a Levente Egyesületek is. 34 Ez az utolsó megjegyzés azért méltó figyelemre, mert a Volksbund és ifjúsági szervezetei ellenében, többek közt a katonai vezetés alá vont Levente Egyesületekben látta a magyar kormány a „nemzeti érdekek" védelmét egy-egy adott régióban. A baranyai Vo/ksbund-szervezetek rendkívül gyorsan épültek ki. Számarányukat tekintve megduplázódtak a Népművelődési Egyesületekhez viszonyítva. Baranyában összesen 133 helyi választmány működött.

35 A Volksbund működése Baranyában is nem egy esetben a legszélsőségesebb cselekedetekre ragadtatta magát. A nacionalista megnyilvánulások a hazai németség egységét is megtörték. így a baranyai németség körében is napirenden voltak a kisebb-nagyobb összetűzések. A Volksbund alapszabálya szerint ezeket az atrocitásokat a helyi választmányokban kialakított „Békéltető Tanácsnak" kellett volna elrendezni. E testület feladata volt „a szövetség tagjai közt esetleg felmerült becsületbeli és egyéb személyes természeti ügyek rendezése. V. A Volksbund törekvéseivel szemben a már említett társulásokon kívül létrejöttek olyan szervezetek is, mint a „Magyar Parasztszövetség", vagy az „Országos Magyar Bokréta Szövetség". Ez utóbbi kevésbé tudott Baranyában érvényesülni. Az országos központ 1935-ben alakult Budapesten. Baranyában csak pár év múlva alakultak meg. Céljai szerint: „Az értelmiséget, népet egymással fokozott mértékben megszeretteti, megbecsülteti, tehát a magyarság lelki egybeolvadását szolgálja."

36 Az 1940-es évek politikai küzdelmeiben, s az egyesületi életben, nem tudott kiépülni, főleg, ha azt tekintjük, hogy a magyarság politikai ereje (eltérően a német nemzeti mozgalmakkal), számos más egyesületben aprózódott szét. A Magyar Parasztszövetségnek 24 helyi szervezete működött a megyében. Elsősorban a kisgazdák, a középparaszti réteg szervezeteként funkcionált. Köztük olyan politikai egyéniségekkel, mint a bissei Nagy Ferenc, ki a világháborút követő években a Kisgazda Párt egyik vezető politikusa volt. Emellett továbbra is szerveződtek „Gazdakörök", mely társulási forma még a dualista korszakból ismert. A „Falu Országos Földmives Szövetség" helyi csoportjai kis számban működtek a megyében. A fent említett földműves egyesületek, a magyar parasztságot voltak hivatva képviselni és egységesíteni. Ez a törekvés azért is fontos, mert a Volksbund főereje főleg a német parasztgazdák voltak, mivel az asszimiláció ezt a réteget érintette legkevésbé. Ezzel szemben nem tudott olyan egyesületi forma kialakulni, mely egységesen képviselte volna a magyar parasztság nemzeti-gazdasági érdekeit. Ezek a formációk főleg a Volksbund elterjedésével egyidőben kezdték meg működésüket, sokféleségük miatt szétforgácsolta a nemzeti erőket. 34 BmL. Alispáni iratok 95. II./1949. 35 BmL. Alispáni iratok 10268/1945. 36 BmL. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye.