Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

metség helyzete iránt. A magyar kormány belátta, hogy revíziós politikája csak akkor lehet sikeres, ha megszüntetik a hazai németség hátrányos helyzetét. Első lépésként a Bethlen-kormány 1923-ban elhatározta a kisebbségi iskolaügy rendezését.

27 A következő évben budapesti központtal megalakult a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländischer Deutscher Volksbildungs Verein).8 Céljaként a következőket határozta meg: „Minden politikától mentes, a magyarországi német népművelődési állapotnak folytonos szemmeltartása mellett, kulturális érdekeinek előmozdítása, népi sajátosságai, hagyományai, nyelve, szokásai és keresztény erkölcseinek ápolása és nemesbítése, a magyar hazához való ragaszkodás ápolása és erősítése."

29 Az anyanyelvi és a kulturális célokon túl a helyi szervezetek kiépítése volt a legfőbb feladat. Baranyában 1926-tól alakultak meg a helyi választmányok, s az 1940-ben történt megszűnésükig 70 ilyen társulat jelentette be működését.

30 Az 1930-as évektől a Német Népművelődési Egyesületek akarva akaratlanul is a német hatalmi politika eszközévé váltak. A német nemzetiségi mozgalom rohamos erősödése fokozta a magyar kormány bizalmatlanságát. Egyre több szó esik a parlamentben és a sajtóban a pángermán veszélyről. A pángermán térképek a Dunántúl nagy részét a nyugati nagy német tömbhöz tartozó területnek tüntették fel. A kormány részéről fokozódott az aggodalom az egykéző magyar falvak területés népességvesztesége miatt, a németség javára.

31 Különösen jellemző volt ez Baranyában, ahol számottevő volt a hazai németség aránya. IV. A fordulat akkor következik be, mikor a magyar kormány területi követeléseit Németország szövetségeseként igyekszik elérni. 1938. III. 12-13-án bekövetkezett az Anschluss. A Német Birodalom külpolitikájának figyelme ekkor fordult erőteljesen a kisebbségi németség, köztük a dunántúli egységesen német lakta tömbök felé. A fokozódó politikai nyomásnak engedve, Oratz Gusztáv, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnöke helyére (kit a magyar kormány érdekeinek a kiszolgálójának tartottak) a Basch-Huss-isták kerültek.

32 Az általuk illegálisan megalakított Volksdeutsche Kameradschaft helyére a legálisan működő Volksbund lépett, melyet 1938. XI. 26-án alapítottak Franz Bäsch vezetésével.

33 A belügyminiszter hivatalosan 1939 elején engedélyezte országosan a Magyarországi Németek Szövetségének (Volksbund) és helyi csoportjainak megalakulását. Baranyában a helyi csoportok zöme 1940 végén és 1941 elején alakult meg. Az esetek nagy többségében a Népművelődési Egyesületek feloszlatását kimondó tag27 Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. Bp. Kossuth könyvkiadó, 1978. 6. o. 28 A 44 126, Vlll-a. B. M. sz. alatti rendelete. 29 BmL. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye. :!0 A legelső helyi szervezet 1924-ben alakult Püspöknádasdon. :!l Tilkovszky Lóránt: Ez volt a volksbund. Bp. Kossuth könyvkiadó, 1978. 10. o. 32 Ua. 18. o. Ua. 35. o.