Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" a dualizmus időszakában (I. rész)

villányi és helesfai erdőőri kerületben szolgálatot teljesítő erdőőrök fizetését 560 koronáról 600 koronára emeli fel, a lakbérhozzájárulás és az irodaszerköltség­ellátmány marad 120, illetve 20 korona. A pécsi, oszrói, hegyszentmártoni erdőőr: kerületben az évi fizetést 480-ról 500 koronára, az útiátalányt az eddigi 120 koro­náról 500 koronára emeli fel. A rácpetrei, egerági, cserkúti és dunaszekcsői kerület erdőőreinek fizetését szintén 600 koronára emelte fel az eddigi 560-ról, de itt az erdőszolgák fizetését is javította, 240-ről 300 koronára. A 80 koronás lakbérhozzá­járulást és 20 koronás írószerköltség maradt. 87 A karácsonyi fenyőfaállítás szép szokásának elterjedése magával hozta ennek árnyoldalát is. A december táján megszaporodó fenyőfalopások és azok „csem­pészete" arra késztette az albizottságot, hogy 1899. július 28-án, előrelátó szigorú intézkedés megtételéhez kérje a belügyminiszter engedélyét. Az 1879:XXXI. tc. 115. §-a alapján azt a kivételes intézkedést szorgalmazta, amely szerint azokon a területeken, ahol nagyon elszaporodtak az erdei lopások és ahol ezeket el szok­ták adni, csak úgy lehessen lebonyolítani az adásvételt, hogy az eladni szándékozó az illetékes községi elöljárósággal láttamoztatja a szerzés jogos voltát igazoló bizonyítványt, amit számára az erdei termék tulajdonosa állít ki. Az Erdészeti Albizottság tekintélye a kezdeti időszakban bizony nem volt valami nagy. Az erdőrendészettel kapcsolatos rendelkezéseit, utasításait a járások szolga­bírói nem, vagy csak hiányosan hajtották végre, illetve késedelmesen. Ilyen for­dult elő 1881. augusztusában, amikor megsürgette a siklósi és a szentlőrinci járá­sok szolgabíráit, emlékeztetve őket a február 28-án kelt határozatára, melyben felhívta figyelmüket Matty, Viszló, Drávaszabolcs, Ipacsfa, Adorjás, Poprád, Vajszló, Vejti és Lúzsok erdeiben történt pusztítás ügyében a vizsgálat elvégzésére és az erről szóló jelentés elküldésére. Azonban még decemberben sem tettek eleget ennek. Az albizottság most már erélyesen szólította fel őket, hogy ha nem tesznek eleget kötelezettségüknek, a Közigazgatási Bizottságnak fogja az ügyet beterjesz­teni. 88 Erre a felszólításra azonban a siklósi járási szolgabíró még 1882. áprilisáig sem tett eleget. Ekkor az alerdőfelügyelő javasolta az albizottságnak, hogy kérjék fel a Közigazgatási Bizottságot a fegyelmi vizsgálat elindítására. Azonban az al­bizottság csak az alispánt kereste meg, hogy a mulasztó szolgabírót záros határ­időn belül hívja fel kötelezettségének teljesítésére. 89 Az erdőtörvény értelmében (17. §) az erdőbirtokosok kötelesek erdeiket rend­szeres erdőgazdasági üzemterv szerint kezelni. Az elkészített üzemterveket pedig az Erdészeti Albizottság véleményezte, majd jóváhagyás céljából felküldte a Föld­művelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumba 3 példányban. Ebből 2 példányt a jóváhagyási záradékkal visszaküldött a minisztérium az albizottságnak. Ebből az egyik példányt visszajuttatta az erdőbirtokosoknak, a másikat pedig, a hozzátartozó térképekkel együtt a vármegye levéltárában helyezte el. (Mielőtt a levéltárba ke­rültek volna az üzemtervek, az erdőfelügyelőség megkapta a lényeges adatok át­vezetésére az erdők törzskönyvébe.) A következőkben konkrét ügyeken keresztül szeretnénk bemutatni az Erdészeti Albizottság sokrétű feladatkörét — természetesen nem a teljesség igényével. Kisasszonyfa község 1880-ban a vármegye közgyűléséhez fordult erdőletarolási kérelmével. A közgyűlés ezt a kérelmet, mint amelyik már nem tartozik hatáskörébe, megküldte az albizottságnak. Az albizottság 1880. december 5-én úgy határozott, 87 XI11-634/1904. KB. 88 47/1881. EA jkv.; 89/1881. EA jkv. 8y 68/1881. EA jkv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom