Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

— Pécsett a tanítók társadalmi helyzete, anyagi és erkölcsi megbecsülése, képesítése - főként az elemi főtanodában - lényegesen jobb volt mint a falvakban. Városi tisztviselők voltak és illetményeiket, mely fizetésből és természetbeli juttatásból állt, rendszeresen megkapták. Életkörülményeikre a „tisztes szegénység" volt jellemző. Jövedelmi helyzetük alakulását a neoabszolutizmus 18 éve alatt a következő adatok mutatják. - A forradalom és szabadságharc alatti helyzetet, mint kiindulási állapotot, Pilch Alajos városi számvevő által 1849. január 3-án készített kimutatás szemlélteti.

70 Sorszám Név Munkahely Fizetés ezüst Ft-ban Egyéb kereset és juttatás 1. Baják György Belvárosi főtanoda 200,fajáradék: 10,Ft 2. Mendlik János Belvárosi főtanoda 200,fajáradék: 10,vasárnapi isk.: 80,- Ft Ft 3. Egerszeghy Mihály Belvárosi főtanoda 200,fajáradék: 10,Ft 4. Városy Boldizsár Belvárosi főtanoda 200,fajáradék: 10,vasárnapi isk.: 80,- Ft Ft 5. Haksch Mátyás Belvárosi leányiskola 180,„szabad lakás" 6. Szigvart Katalin Belvárosi leányiskola 150,„szabad lakás -j- 4 öl hasábfa" 7. Krausze Nándor Budai külvárosi iskola 120,8. Szivér János Budai külvárosi iskola 100,9. Jelencsits György Szigeti külvárosi iskola 120,összehasonlítás céljából megjegyzem, hogy az ugyanebben a kimutatásban szereplő Aidinger Pál polgármester évi illetménye 300,- Ft és 8 öl hasábfa, Chachinovich Endre főjegyzőé 250,- Ft és 5 öl fa és Bauthler Ödön „belorvosé" 300,Ft és 6 öl fa volt. Ugyanakkor Haász Mihály c. prépost, belvárosi plébános évi díja 1500,- Ft, valamint szabad lakás, rét és külső kert, Martinkovics József Budaikülvárosi plébánosé pedig 412,- Ft, szabad lakás, szőlő és 24 öl hasábfa volt. A fizetési jegyzékből kiderül, hogy a város polgári vezetőinek és a főtanoda tanítóinak illetményei között alig volt eltérés, viszont a belvárosi plébánosé ötszöröse a polgármesterének. Nem csoda, ha a „Magyar Belügyi Ministérium"-hoz fölterjesztett levelükben, a tisztviselők jövedelmeit „a legszerényebb életmódnak és becsületérzésnek meg nem felelő"-nek minősítették. Szembetűnő, hogy a belvárosi főtanoda tanítóinak illetményei kb. 50%-kal meghaladták a külvárosiakét. Igaz, hogy a főtanodaiak egyben a „praeparandia" tanárai is voltak, valamennyien gimnáziumot és tanítóképző tanfolyamot végeztek, beszéltek a magyaron kívül németül és latinul is, - szemben az alacsonyabb végzettségű és gyengébb nyelvtudású külvárosiakkal. /H Pilcz Alajos városi számvevő kimutatása „A tisztviselők és szolgák fizetvényei"-ről. Bm.L. IV. 1106. b. Pécs v. Tanácsa Beiig. Oszt. Ikt. iratok. 1849. a 19 k. ig. sz. alatt: R. h.: I. 8.