Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

tanszabadság irányában." Ö „nemzeti" (állami) elemi tanodákat akart a községiek helyett, mert szerinte a községi adókból nem lehet az Eötvös-féle reményeket megvalósítani. Bírálva az 1868. évi állami költségvetést, azt javasolta, hogy „takarékoskodjanak a hadseregnél"! Szerinte „kissé alaposabb politikai készültséggel, kevesebb ledérséggel 3-4 millióra lehetett volna fölfokozni a közoktatási budgetet, mely most 822 ezer forintnál vesztegel." Fejtegetésében feltűnt a kulturális költségvetésre gyakran ma is érvényes „maradék-elv": „a Deák-párti minisztérium beérte alamizsnával -, ami az osztrák érdekek kielégítése után maradt a magyar közoktatásügy re. "

52 Schwarcz Gyula elképzelései azonban az adott történelmi szituációban megvalósíthatatlanok voltak, s ezért szükségszerűen Eötvös Józsefnek kell igazat adnunk; ki végül is az 1868. évi 38. törvénycikk megalkotásával — elsők között Európában - a kor színvonalának megfelelő népiskolai oktatás törvényben foglalt fejlesztési lehetőségét teremtette meg. 3. Pedagógiai nézetek; módszerek A korszakra jellemző volt - főleg a katolikus elemi iskolákban - a kifejezetten egyházi tantételekből kiinduló pedagógiai elmélet és gyakorlat: pl. a „Kalauz" című helyi szaklapban Csizmadia Alajos: Alkalmazható-e a testi büntetés és miképpen? című dolgozatában a kérdésre a következő választ adta: Igen! De „szelídséggel, önmérséklettel, óvatossággal, igazsággal és eszélyességgel". Álláspontjának alátámasztására a „Példabeszédek könyvéből" a következő idézetet vette: „Aki a vesszőt kíméli, gyűlöli fiát."

53 Erős volt Pestalozzi és követőinek hatása is. Előtérbe került a hasznos ismeretek nyújtása, a szóbeli oktatásnak a szemléltetéssel és gyakorlattal való öszekapcsolása. A cél — Pestalozzi nyomán — olyan erkölcsös, vallásos és értelmes emberek nevelése volt, akik az iskolában szerzett ismereteik és neveltségük alapján meg tudják keresni mindennapi kenyerüket. Ezt a filantropista jellegű nevelési célt erősen torzította — a forradalom bukása után — a neoabszolutista oktatáspolitikának az 1854-ben életbelépő reakciós porosz iskolaszabályzatból átvett szelleme, mely szerint a nevelési cél: jámbor hivők, alázatos, hű alattvalók, leendő katonák és példás családapák nevelése.

54 A korabeli pedagógiai irodalom nagyrésze német szerzőktől való átvétel; gyakran hivatkoztak Felbigerre, Völkerre, Overbergre, Disterwegre és a korszak végén feltűnik Herbart is. A VKM hivatalos közlönye, a Népnevelők Lapja 1868. évi 1. számában erről a következőket állapította meg: „A múlt évek külviszonyai hozták magukkal, hogy tanirodalmunk majdnem átalánvéve nélkülözte az eredetiséget. E nemű íróink idegen, többnyire német műveket fordítottak, vagy átdolgozták azokat . . ,"

55 A 60-as években fokozatosan felerősödtek a liberális polgári nézetek, a magyar reformkor pedagógiai törekvései: különösen a „honszeretetre" való nevelés és a magyar tannyelvű oktatás követelése. Pécs pedagógiai életében a különféle irányzatok képviselőit megtalálhatjuk, melyet a helyi „szaksajtó" (Népnevelők Kalauza, Kalauz, Néptanoda) cikkei, ta52 Schwarcz Gyula már idézett művének VI. fejezetéből az 500-501. p. a költségvetésről. 53 Csizmadia Alajos: Alkalmazható-e a testi büntetés és miképpen? Kalauz. 1867. dec. 31. IV. évf. 10. sz. 54 Jóboru M., Mészáros /., Tóth G., Vág O.: Neveléstörténet. Tankönyvkiadó, Bp., 1980. a 135. oldalon: az 1854-ben kiadott reakciós porosz iskolai szabályzat 100 évvel vetette vissza a német iskolát. Néptanítók Lapja, 1868. február 6 .1. sz. 15. p. „tanirodalmunk nélkülözte az eredetiséget". 209 I