Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában
középtanodára, valamint a fő- és altanodákra is. 49 Mai szemmel nézve ez az 5, ill. ó jegyű osztályozási rendszer eléggé bonyolultnak és pedagógiai szempontból vitathatónak tűnik, viszont érdeme, hogy egységes rendet kívánt teremteni. Az utasítás végrehajtása nem volt következetes. A belvárosi és izraelita főtanodákban már az 1862/63. tanév végén eszerint osztályoztak, de a külvárosi altanodákban még az 1865/66. tanévben, az „általános sorozat" és a vallástan elbírálásában szerepelt a régi „kitűnő I. rendű" és nem szerepelt a „jeles" fokozat. Sok tanulónál az „általános sorozat" rovatban csak egy vízszintes vonal van, ami - feltehetően — az osztályzatlanságot jelzi. Az általános tanulmányi eredményeket („általános sorozat") és tantárgyi osztályzatokat öt pécsi elemi iskola különböző tanévekről szóló értesítői alapján vizsgáltam a bukások és osztályozatlanok aránya, valamint a Thun-féle VKM 1855. március 23-án kiadott 16.646. sz. rendeletének végrehajtása vonatkozásában. 50 Ez a rendelet „A főelemi tanodák föladata" című fejezetében a következőket írta elő: Az elemi főtanoda „kötelességi tanoda", nevelőintézet is. Ezért „nem függhet a tanonczok fellebbezése. . . egyes tárgyakból szerzett ismereteik fokától, mert... — ha csak gymnáziumba vagy reáltanodába nem lépnek —, a megszabott idő előtt a tanodából el nem bocsáttathatok, sem arra nem ítélhetők, hogy folytonosan a kezdők között maradjanak. E tekintetben tehát a Icéf alsóbb osztályban lelkiismeretesen ugyan, de kevesebb szigorral kell eljárni mint a lll.-nál, honnét az utolsó osztályba lép a tanuló és a IV.-nél, amelyből sok tanuló reál- vagy gymnáziumi tanulmányokra tér." Abból a tényből, hogy ezt a rendeletet a belvárosi rk. főtanoda 1864/65. évi értesítőjében közölték, mivel a „magyar királyi főkormányszéktől" a leiratokban többször hivatkoztak rá - arra lehet következtetni, hogy érvényes voit a provizórium idejében is, sőt gondot jelentett a betartása. De nézzük a tényeket! — A következő táblázatok három főtanoda és két külvárosi altanoda értesítői alapján mutatják a bukások (másod- és harmadrendűek) arányának alakulását az I—II. ill. III-IV. osztályokban: . Belvárosi rk. minta-főtanoda: Beírt Osztályozott Az I—II. A III—IV. y an £ v tanulók tanulók osztályosokból osztályosokból osztá- bu- n/ osztá- bulyozott kott 10 lyozott kott 1862/63. 548 548 100,0 217 70 32,3 331 57 17,2 1863/64.' 523 496 94,8 188 51 27,1 308 39 12,7 1864/65. 517 483 93,4 198 44 22,2 285 49 17,2 1865/66. 526 465 88,4 174 6 3,4 291 2 0,7 1867/68. 453 406 89,6 132 22 16,7 274 45 16,4 Izraelita kiérni íőtanoda (csak az l-IV. fiú osztályok*) 1863/64 123 116 94,3 62 17 27,4 54 7 13,0 1864/65. ' 161 151 93,8 84 84 28,6 63 4 6,3 * A leányoknál csak I—II. osztályok voltak. 40 A Pécsi Kath. Mintafőtanoda negyedik értesítvénye az 1862/63. tanévről. Ebben közlik a Helytartótanács 10097/1863. sz. „szervezeti javallatát". Bm. Könyvtár. Helytört. Gyűjt. 24388. • 50 Azonos a 44. és 48. pontok alatti hivatkozással.
