Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

IV. Oktató-nevelő munka A neoabszolutizmus oktatásügyének irányítói abból a téves elvből indultak ki, hogy az iskolai neveléssel, oktatással a társadalom egészének felfogását meg lehet változtatni. Céljuk az uralkodóházhoz hű, engedelmes és vallásos állampolgárok nevelése. A birodalmi egység érdekében magyarra fordított osztrák tankönyveket vezettek be. A középiskolákra is felkészítő városi főtanodákban szorgalmazták a hazai nyelvek mellett a német nyelv oktatását, mivel szerintük ,,a hazai nyelvek nincsenek olyan fokon, mely a tudományos előadáshoz szükséges", s mert ez a közigazgatás és a hadsereg nyelve is.

47 A tankötelezettség megszigorítása mellett érvényesültek olyan pozitív törekvések is, melyek az elodázhatatlan polgári fejlődés követelményeiből fakadtak: előtérbe kerültek a gyakorlati képzés, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi alapismeretek. Ezt szolgálták az iskolák mellett létesített faiskolák, mintakertek, az iparos tanoncok képzésére pedig a vasárnapi (ismétlő) és rajziskolák is. Céljaiknak megfelelően rendeletileg szabályozták az elemi tanodák tantárgyait és óraterveit. A megvalósítást akadályozta a protestáns (és görögkeleti) egyházi autonóm/a, s ezért a Bach-rendszer ezt felfüggesztette, s állami felügyelet alá vonta a protestáns iskolákat. (A helyzet különösen kiéleződött az ún. „protestáns pátens" 1859-ben történt kibocsátásával, s ezt hamarosan vissza is kellett vonni.) 1. Tantárgyak, óratervek, követelmények A korszak kiindulási állapotát - későbbi évekkel való összehasonlítás céljából — a Belvárosi kir. Nemzeti Főtanoda 1848/49. évi „Értesítvényé"-ben szereplő tantárgyak alapján ismertetem. A felsorolt és osztályozott tantárgyak száma meglepően sok: az I. osztályban 9, a II. osztályban 6, a lll-ban 11 és a IV. osztályban 17 tantárgyból kaptak a tanulók osztályzatot. Ezekhez járult még valamennyi osztályban 3 általános minősítés, melyek a növendékek erkölcsére, elmebeli képességére és szorgalmára vonatkoztak. Példaként a 111. és IV. osztály tantárgyai: ///. osztály: A 3 általános minősítésen túl 5 tantárgycsoport (hittan, számolás, magyar nyelv, latin nyelv, egészségtan) volt, de ezeket a tanító 11 tantárgyra bontva osztályozta. Ezek: — vallástan és szentírás története (keresztény tudomány); —' emlékezetbeli számolás és táblai számolás; — magyar nyelvtan, helyesírás, szépírás és olvasás; — latin (deák) nyelvtan és olvasás (a 92 tanulóból csak 34 kapott ebből osztályzatot); — egészségtan. IV. osztály: Az általános minősítések mellett 8 tantárgycsoport (hittan, számolás, magyar nyelv, német nyelv, történelem („királyok története"), építészet, földrajz és természetrajz) volt, de a tanító az alábbi 17 tárgyba losztályazott: — hittan, biblia; — számtan, földmérés; — magyar helyesírás, nyelvtan, tollbamondás, szépírás, levélírás, olvasás; — német tollbamondás, szépírás és olvasás; — történelem; — építészet, földrajz és természetrajz. 47 Ravasz László: Szöveggyűjtemény a magyar nevelés történetéből. III. 1. füzet. Kézirat. 1955. Felsőokt. Jegyzetellátó Váll. Bp., „Carl... von Coermig: Ausztria újjáalakítása 1848— 1858. 357. p.