Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában
semmit sem jutott előre. Az országos javaslat az udvarnál és a nemességnél egyaránt elutasításra talált. A megyei tervezetek az egyre élesebben jelentkező társadalmi reform időszakában nem tölthették be feladatukat; a nemesi előjogok fenntartásának, illetve igazolásának szolgálatába állított inszurrekció modernizálási törekvések az udvar aggályai nélkül is kudarcra voltak ítélve. Az 1830-as évek Magyarországán a társadalom feudális szerkezetének fenntartása mellett és a gazdasági és politikai függés viszonyai között a honvédelem szükségleteinek még „korszerű" formában sem lehetett eleget tenni. A nemesi felkelés korszerűsítése, harcbavetése előtt még nem, a győri csatát követően már nem, sőt az e tárgyban életrehívott rendszeres munkálat keretében sem valósult meg. A magyar nemesség katonáskodás) kötelezettsége, az inszurrekció a 18. századra hadvezetési szempontból fikcióvá vált. Funkciója - az adómentesség indoklása és a politikai események alakulása folytán túlélte önmagát, s a francia háborúk során többször is fegyverbe szólították. Ellenséggel csupán negyedszerre került szembe, győri veresége azonban kegyelemdöfésnek bizonyult. A felkelések során nyilvánvalóvá vált, hogy a nemesség önmagában alkalmatlan a hatékony honvédelemre és döntő többsége már anyagi lehetőségénél fogva sem tud eleget tenni kötelezettségének. Ez utóbbi orvoslására az 1808. évi országgyűlés - sikeres - kísérletet tett, de a felkelés költségeinek előteremtése továbbra is vitatott és végeredményben megoldatlan maradt. A modern hadseregek korában egy állandó keretet nélkülöző, kiképzetlen, irreguláris had nem lehetett katonailag ütőképes. Az állandósítását célzó elképzelések és tervezetek az udvarnál rendre elutasításra találtak, de a nemesség többsége maga sem vállalta volna szívesen a kényelmes kötelesség tartós tehertétellé módosítását. Ily módon a nemesi felkelés gyökeres reformja már eleve kudarcra volt ítélve. Az inszurrekció funkciójának kétarcúsága következtében az 1840-es években még egyszer a politikai érdeklődés középpontjába került. Kossuth a polgári átalakulásért küzdő polgári liberális ellenzék nevében a felkelés győri kudarcára hivatkozva igyekezett bizonyítani a nemesi előjogok avultságát. 10 ' 5 Jellemző módon a cenzúra, amely a fennálló társadalmi rendet bíráló cikkre áldását adta, Kisfaludy válaszát nem hagyta közzé tenni, tartva az emlékirat nyomán fellángoló udvarellenes hangulattól. Az ellenzék azonban felismerve e probléma horderejét, megtalálta a közzététel módját, 104 s így különös módon a haláláig udvarhű költő szavai is hozzájárultak a nemességnek az udvartól, illetve az újkonzervatív politikai törekvésektől való elfordulásához. 100 Petőfi már a letűnt korszak jelképeként tekint az inszurrekcióra, 100 melyet végül is a nemesség sarkalatos előjogaival együtt az 1848-as polgári forradalom söpör el immár visszavonhatatlanul. 103 Kossuth Lajos: Ludovicea Polytechnicum. Pesti Hírlap, 1843. augusztus 3. (270. sz.) 104 A cenzúra megkerülésével megjelenő kiadvány: Ellenőr, Politicai zsebkönyv. Lipcse, 1847.; Magyarországon negyed századdal később látott csak napvilágot „Az 1809. évi insurrectiot illető levelek". Nyílt levél Kossuth Lajoshoz az 1809-ki insurrectio ügyében. In: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái 4. k. (Kiadta: Toidy Ferenc). Pest, 1871. 190-210. p. J05 Vö. Vörös: i. m. 1891. 100. p, 106 Petőfi Sándor: A nép nevében. Petőfi összes költeményei 2. k. Bp. 1981. 39. p. A „győri futás" víziója még történeti irodalmunkban is kísért, a közvéleményt pedig teljesen uraija. Ld. Ódor Imre: „Majd elfeledtem győri vitézségtek . . ." In : Múzeumi-Kurir, 46. sz (1984. december) Debrecen, 1985. 14-18. p.
