Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Rajczi Péter: Újsághír Magyarországról egy XVI. századbeli nyomtatványban
rök már közölte, hogy „büntetésként" Szigetet, Gyulát és Egert akarja). A királyi hadakat Győrnél összpontosították. Míg a királyi hadsereg vezérei örökös tanácskozásra vesztegették idejüket, a török hadjárat mindjobban kibontakozott. Magát a háborút már a szultán megérkezése előtt megkezdték az itteni pasák, de ebben súlyos vereséget szenvedtek. így az 1559 óta királyi várként szereplő Palota, melynek Tury György volt a kapitánya, hosszas ostrom után sem esett el, noha falai teljesen összeomlottak. Tury testvére a rommá lőtt falakon lebocsátkozva hozott segítséget a győri táborból. Palota felmentése után ez a hadsereg Tury ösztönzésére folytatta a harcot, és 1566. június 24-én Veszprémet, július 9-én pedig Pápát visszafoglalta. A győzelem a győri táborban nagy lelkesedést keltett, és mindenki várta a török elleni hadjárat megindítását. Közben a török a már előre közölt terve szerint megkezdte Gyula ostromát. Július 2-tól szeptember 2-ig védték a várat, de a közben kért segítség nem érkezett meg, így azt átadták a töröknek. Közben a szultán átkelt Eszéknél a Dráván azon a hatalmas hídon, mely a maga idejében a hídépítés mesterműve volt, és Sziget ellen vonult. A korabeli francia jelentések szerint ekkor a török seregben igen nagy volt a fegyelmezetlenség, járvány pusztított az emberek és az állatok között is. így a Győrött táborozó királyi hadseregnek nagy esélye lett volna ezt a török sereget szétverni. Ez a királyi hadsereg azonban nem mozdult. Zrínyi dunántúli főkapitány vette át ekkor Sziget védelmét, és hősi küzdelem után szeptember 7-én — a vár elestekor - hősi halált halt. (Már az ostrom alatt Szulejmán szultán is meghalt.) Győrben Zrínyi hősi küzdelméről már szeptember 10-én este értesültek, amikor odaérkezett az a szigeti katona, akit a török azért hagyott életben, hogy a hírt megvígye. A török egyébként Sziget eleste után hat héttel befejezte a hadjáratot, és október 21-től a nagyvezir a sereget kivezette az országból. Míg a török a Dunántúlon tartózkodott, sem a győri, sem Károly főherceg drávai tábora nem adott magáról életjelt. A táborokban járvány ütötte fel a fejét, amely járvány egy korabeli forrás szerint jobban megtizedelte a sereget, mintha a törökkel megvívtak volna. Közben Győrben szeptember 29-én nagy tűz ütött ki. Ezt a tüzet a zsoldosok arra használták fel, hogy kirabolják a lakosságot. A tűzvész után egyébként a város katonai mérnökök tervei alapján épült újjá. A kortárs Verancsics Antal keserű megállapítása szerint a Győrnél táborozó hadsereg a töröknek nem tett semmi kárt. „Mikor eloszlanak, Magyarországot pusztán hagyák; eleget kóválának, kobzának a szegénység kőzett, minden élésünket elfogyasszák, egy töreket sem láttának, mert nem merének a törekre menni, a ki Fejérvárnál táborban vala, hanem nagy szégyennel, pirult orczával ménének haza feleségekhez." Ez a hadsereg csak azért jött ide, hogy biztosítsa Németországot, illetve onnan elhárítsa a veszedelmet. Győr ekkor már csak az örökös tartományok végvára volt. Csak mikor Szigetvár eleste után az a hír terjedt el, hogy a török az örökös tartományok ellen készül, kezdtek a veszély elhárítására gondolni. Erre azonban nem került sor. Sőt a győri hadsereg hírszerzése is olyan silány volt, hogy a szultán haláláról sem értesültek, sőt maga Miksa is csak október 31-én hallotta a velencei követtől ezt a hírt. így tehát az újságcikkek a nagy hallgatásra utaló része is nem a katonai titoktartásra céloz, hanem a hadsereg vezéreinek teljes tájékozatlanságára. Az újságcikk befejező része Krasznahorka várát említi. Ez a vár a Mohács utáni belharcokban Bebek Ferenc birtoka volt, aki Szapolyai mellé állt. Bebek egyébként jellemzően hatalmaskodó főúr volt, aki ebből a várból sarcolta a környéket. Már 1556-ban Puchaim, I. Ferdinánd tábornoka el akarta foglalni a várat, ez azonban akkor nem sikerült. Most 1566-ban Schwendi Lázár kassai főkapitány elfoglalta, és