Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

mindenik épület menthetetlen." Alig van olyan ormánsági falu, amelyből súlyos tűzvész emlékét ne őriznék a források. Az 1814 óta mezővárosi rangot viselő Vajszlón már ,,városi" parókiába léphetünk, amelyben három szoba, egy konyha és egy kettős pince található, de fala még vályog, fedele gyékény. Két szobája stukatúros, és mind a kettő „alsóképpen" fenyődeszkával van lepadolva és „alkalmatos álíapotban" van. A szolgálati bútorok között találunk egy nagy kerek asztalt, írósztalt, könyves tékát, nyoszolyákat, székeket. A szabad tüzhelyes konyhában két nyársat tartó „vass matska" van, a kéményből pedig egy „Bográts tartó Láncz" lóg alá. A külföldet járt Szondi László tiszteletes úr mégis tele van panasszal. Mindent kicsinyel, mindent ócsárol. „Nem kevés kedvetlenségére szolgál a' Praedicatornak — írja kényeskedve püspökének -, hogy magának kell szedegetnie a párbérben járó naturáliákat. Csak annyival van jobb dolga, mint sorsukat panasz nélkül hordozó lelkésztársainak, hogy a mezőváros jóvoltából stukatúros szobában, íróasztal mellett idézgetheti nyugati emlékeit, de az ő parókiája is gyékénysással van fedve, fizetését pedig nem csengő aranyban számolják, mint jénai stipendiumát, hanem búzából, zabból, sodorból álló párbérben, amelyet évezredes társadalmi gyakorlat szerint a gazdákra és a tőlük függő, velük egy háztartásban élő házaspárokra vetnek ki.

11Bár az Ormánságban lassabban jár a történelem órájának mutatója, mint egyebütt az országban, azért az istenházának újjáépítése után, itt is újjáépülnek rendre a parókiák. 1795-től 1859-ig kétszobás, szalmatetős parókia volt Kémesen. Amikor azután hozzákezdtek az új paplak építéséhez, az egyház, közmunkák önkéntes teljesítésével készítette el az azóta is álló, díszes paplakot. Ennek hossza 10 öl, szélessége 6 öl. Van benne négy lakószoba, egy konyha, egy padlásfeljárás, egy pince, egy éléstár, egy előcsarnok. Mindegyiket ajtóval lehet zárni. Kívülről van egy előcsarnok, amely a bejárati ajtót védi. A tetőzet cserepes, körül bádogcsatornával van ellátva. A paplak építésének kezdete előtt, 1858-ban megépítettek egy hét öl hosszú górét, az egyház közmunkával keresett gabonájának raktározására, alá sertésólakat építettek és az egészet lecserepezték. 1868-ban épült a parókia udvarán 10 öl hosszú, 3 öl széles gazdasági épület, cseréptetővel. 1887ben pedig egy sertéshizlalda 3 öl hosszú kőkerítéssel. A parókia és az udvar területe 684 négyszögöl, a kert pedig 386 öl. A kákicsi Kiss Géza szülőházát, a kákicsi parókiát így írja le édesapja, Kiss József lelkész 1886-ban a vizitáló püspök számára: Az 1768-ban, talpfákra épült öreg parókia helyett, de nem annak a helyén, hanem a templomdomb oldalában épült az új építkezéseknek megfelelően a mostani papház. Van benne négy tágas és világos szoba, célszerű konyha és kamra. A tető fazsindellyel van fedve, amelyet 1883-ban újítottak meg. Az ácsnak ekkor 90 forintot fizetett a gyülekezet, de a zsindelyt maga faragta és állította elő nagyobb részben. Az épület 10 öl hosszú és 6 öl széles és építésekor 6000 forintba került. Az udvar alkalmas melléképületekkel van ellátva, pajtáját és istállóját 1883-ban fedelezték újra zsúppal. A szaporcai parókiát a politikai szereplései mellett nagy gazdasági érzékéről és eredményeiről híres Munkácsy Albert építtette újjá a hatvanas évek elején, miután az öreg parókia leégett. Munkácsy Albert parókiája vályogból készült, L alakú egyszerű épület. Egyik szárnyán tornác van, cserép alatt, fenyőfa padlással. Az utcára három padlózott szoba nyílik. Van itt továbbá egy konyha, egy cselédszoba, és egy éléskamra. Van azután egy másik kamra is, ebből indul fel és alá a padlásfeljáró és a pincetorok. Minden melléképület téglázva 112 Ráday Lt. Can. Vis. Vaiszló