Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században
a reformáció útjára még a 16. században. Egyáltalán nem véletlen, hogy a híres hercegszőllősi kánonok megfogalmazásakor a baranyai reformátusokat éppen Besence és Kiscsány rég elporladt elődje, Zsen község küldöttei képviselték. A vajszlói uradalomban még a 18-19. század fordulóján is csak 238 katolikust találunk 2174 reformátussal szemben. 70 Ezért vannak a legjelentősebb Ormánság-kutatók között a 20. században is olyanok, akik a református valláshoz való ragaszkodást tekintik e társadalom egyik jellemzőjének, sőt tragikus megbetegedése, az egykezes egyik okának is. Nem tudjuk, hogy a középkor századaiban e tájat uraló egyházi és világi birtokosok, milyen építő tevékenységet fejtettek ki, s így összefoglalóan csak azt állapíthatjuk meg, hogy a Mohács után kezdődő nehéz századok kevés kő- és téglaépületet hagytak meg. Sellye középkori templomából előbb kápolna lett, majd ennek helyére épült a reformátusok temploma. Drávaszabolcsról azt jegyezték fel, hogy igen régi, kőből szilárdan épített temploma a török alatt került a reformátusok kezére. Bogdásáról viszont olyan adatunk van, hogy 15. századi, támpilléres templomához 1746-ban, amikor ismét a katolikusoké lett, építettek tornyot, sekrestyét, valamint a hajó és a szentély fölé boltozatot.' 1 Egyetlen olyan templomról tudunk, amely a 16. századtól a 19. század első feléig folyamatosan otthont adott kálvinista istentiszteletek számára, és ez a híres iszrói templom. Drávaszabolcs körül, az Iszrói-puszta helyén mocsár volt egykor, amelynek mélyén, áthatolhatatlan berkek és ingoványok között bújt meg egy kis sziget. Ennek területe, 19. század eleji hivatalos adatok szerint „Földgyeivel, Réttyeivel és körülötte lévő Berkeivel, melyekkel a' Természet bé kerítette . . .", 18 holdra terjed. Ennek közepén állott egykor Iszró falu temploma, amelynek olasz technológiával történt építését, a falu pusztulását, népének futását a Vajszló melletti Istenkönyörülőre, s onnan tovább a Sellye környékén elterülő Várszigetre, ahova magukkal vitték ökrökkel vontatott, új talpas templomukat is - megírta Baksay Sándor. 7Ez a település, amelynek emlékét ma már csak egy dűlőnév őrzi, valahogy elkerülte a baranyai vonatkozású török összeírásokat közlő Káldy Nagy Gyula figyelmét, de tudjuk, hogy az 1542. évi dikális összeírás, mint a Bika család tulajdonában lévő templomos helyet említi, ahol nemcsak plébános, hanem oltárigazgató is szolgált. 73 Az Ipacsfától délre, Drávaszabolcstól keletre fekvő Iszró minden bizonnyal központi helyet foglalt el továbbra is a környező kisebb települések között, mert az 1564. évi rovásadó összeírások környékével együtt említik.'^ A falu pontos helyét régészeti feltárás nem tisztázta még, így nekem csak annak a kevéske adatnak a feldolgozása maradt, amelyet Mózes Mihály prédikátor 1817ben, a vizitáló Főtiszteletű Báthory Gábor dunamelléki püspök számára feljegyzett, a szabolcsi „Ekklesia fatumai" cím alatt. 7 "' 7U Kiss Géza (kákicsi): Talpas szentegyházak — kő templomok. Sylvester nyomda 1937. Kálvin könyvtár 17. 11. és a számarányhoz Bm. L. Canonica Visita. Parochia Vaiszlo 79. '* Sellyéhez Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinquaecclesiensis (a pécsi egyházmegye teljes papság számbavétele,.,) Quiquaecclesiis I—IV. Tom. 1847, 1876, 1879, 1880. II. 271-276. - Drávaszabolcshoz Pécsi káptalani levéltár (PKL) F. 88. 109., Bogdásához Kolta János: Baranya. Pécs 1958. 297. 72 Baksay Sándor: Szederindák. Válogatott művek születésének 150. évfordulójára. Bp. 1982. 334-345. 7:! Horváth J. Gyula-Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyében. (1542, 1551, 1564) BHi. 1972. Szerk. : Szita László. 103. ''' Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről. BHi. 1974-1975. Szerk.: Szita László. „Isztro cum pertinentiis" '•' Ráday Lt. Canonica Visitatio 1917. Drávaszabolcs.
