Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Rajczi Péter: Újsághír Magyarországról egy XVI. századbeli nyomtatványban

ÚJSÁGHÍR MAGYARORSZÁGRÓL EGY XVI. SZÁZADBELI NYOMTATVÁNYBAN RAJCZI PÉTER A mohácsi csata után Magyarországon is megkezdődött a török hatalom terjeszkedése. 1543-ban elesett Pécs városa is. Ekkor növekedett meg Szigetvár katonai jelentősége, mivel ez a mocsárba épült vár a megmaradt országrésznek, és így nyugat felé Európának is egyik legfontosabb végvára lett. így, amikor Szulejmán szultán 1566. augusztus 7-én megkezdi Szigetvár ostromát, ennek a várnak a neve a jelentős német városokban hamarosan ismert lesz, mivel annak sorsa már közvetlenül érinti a művelt nyugatot. A könyvnyomtatás feltalálása után a XV. század utolsó harmadában a Biblia és egyéb, többnyire testes könyvek mellett hamarosan megjelennek a nyugati városokban néhány oldalas nyomtatványok is, amelyek már nem magasabb filozófiai munkák, hanem a mindennapi élettel kapcsolatos dolgokat tárgyalnak. Mesés, messziről jött emberek által elmondott eseményekről, természeti tüneményekről, udvari pletykákról, boszorkányügyekről, gyilkosságokról olvashatunk bennük. De hamarosan megjelennek Zeitung vagy Auszzug elnevezéssel újsághíreket tartalmazó nyomtatványok is, amelyek forrása legtöbbször katonák, kereskedők elbeszélése, vagy egyszerűen „úgy értesültünk" formában, forrás nélkül közöl dolgokat, eseményekről vett értesüléseket. Ezekről az újságokról, röpiratokról összefoglaló magyar gyűjtemény eddig még tudtommal nem jelent meg, pedig a korabeli magyar történelemnek igen fontos forrásanyagát tartalmazzák. A megjelent gyűjtemények vagy csak egy kis időszakaszt foglalnak össze, vagy olyanok, amelyek a nyomtatványok teljes szövegét nem közlik. Ugyanakkor jelentős számban jelennek meg határainkon kívül ma is a nem magyar vonatkozású kiadványokat bemutató gyűjtemények, és így a történelembe nem jártas olvasó előtt úgy tűnhet, hogy a korabeli magyarországi események a művelt nyugat szemében nem is voltak jelentősek. Pedig már a részkiadványokban is láthatjuk, hogy az adott korban a művelt nyugat együttérzett a magyarsággal, és a magyar történelemben saját történetének alakulását látta. Nem a magyar nacionalizmus állítja a „kereszténység védőbástyája" jelzőt a korabeli Magyarországról, és a költő Zrínyi sem alaptalanul adja a szigeti Zrínyi szájába a mondatot: „Mindenfelől ránk néz a nagy kereszténység." A XV-XVI. században kibontakozó nemzetközi kereskedelem nagyon megnövelte a távoli országokról, népekről szóló hírek fontosságát. Természetes, hogy a kereskedő — és a kereskedelem ebben az időben mindig a távolsági kereskedelmet jelentette — mielőtt áruját útnak indította, vagy maga vállalkozott a hosszú és egyáltalán nem veszélytelen utazásokra, érdeklődött azokról a területekről, amelyeken áthaladt, vagy ahova igyekezett. Milyenek az utak, van-e közbiztonság, mi-