Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

nan a háború után visszatért. Pécsett is megjelent, állítólagos magyar diplomáciai megbízást is kapott, utóbb azonban visszatért Belgrádba, ahol 1962-ben meghalt. Az emigrációval való kapcsolatairól bőven beszámol Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. (Bp. 1978, 610 I. + 10 ív képm.) 61 Hajdú Gyula i. m. 334-345. p. Mályusz Elemér: Sturm auf Ungarn. Volkskommisäre und Genossen im Auslande. (München 1931) 84. 02 Mályusz i. m. 86. p. Garbai Sándor elmarasztaló állásfoglalása a pécsi emigrációról: emlékiratai, kézirat III. kötet 811. p. (Párttörténeti Intézet Archívuma Bp., 810 f. 36. ő. e.) 63 JPM röpiratgyűjtemény 59,16.1, valamint „Az Utca", 1921. augusztus 15, II. évf. 2. sz. 15. o. 64 Korcsmáros Nándor: Magyar bajok. I. Forradalom és emigráció. (Wien 1923). 157160. p. 65 Hajdú Gyula i. m.: 363-368. p. 66 HIL Kaposvári körletparancsnokság nyilvántartó osztály 1921. jan. 23-i, 27-i, 30-i, február 4-i és 5-i helyzetjelentései. Dózsa temetéséről a január 23-i, Draskovic autonómiatervéről a február 5-i helyzetjelentésben van szó. 67 Lőrinc Péter (Löbl Árpád): Emberek az embertelenségben. I. rész. Válságok és erjedések (1918-1921). Novi Sad 1962) 240-242. A szerző Árpad Lebl néven a második világháború után Újvidéken főiskolai tanár volt, könyvében magyarnak vallja magát. 68 Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919-1921-ben. Janus Pannonius Múzeum 1961. évi évkönyve, klny. 110. 69 Mályusz i. m.: 89. p. Hajdú Gyula i. m.: 375-377. p. Az Utca 1921. aug. 15-én (2. sz. 14. o.) közzéteszi Castagneto herceg 1921. április 27-én az SHS kormányhoz intézett demarsát, amelyben a Nagykövetek Tanácsának határozatára hivatkozva nemcsak azt kívánja, hogy ürítse ki Pécset, hanem rámutat a megszálló hatóságok tudomásával megerősödő bolsevizmusra is. Az utóbbi Sándor régensherceget gondolkozóba ejtette. /0 Palló János alezredes: Csapataink bevonulása a jugoszlávok által kiürített Délvidékre. Magyar Katonai Közlöny IX. évf. 1921, 739-758. A tanulmány majdnem az egész levéltári anyagot felöleli. Hivatkozott rész a 741-742. oldalon. 71 L. Nagy Zsuzsa: Baranya megye történetének néhány vonása a Tanácsköztársaság idején. (Pécs 1955) 30. (Somogyi Géza hozzászólása.) 72 Kaposvári KP 1921. június 30-i helyzetjelentés. A szerb trónörökös elleni merényletről a július 4-i helyzetjelentés. 73 Uo. 1921. július 4-i helyzetjelentés, Hajdú i. m.: 394-395. p. 74 Kaposvári KP, 1921. július 4-i, 6-i, 20-i, 28-i és augusztus 3-i helyzetjelentések. 75 JPM röpiratgyűjtemény. Nyilván azonos azzal, amelyet Gergely Ferenc és Kőhegyi Mihály a Proletártavasz 1919 (Kecskemét 1969) c. gyűjteményes munkában közzétett tanulmányukban említenek. (171. o., 173. sz. jegyzet.) 76 Kaposvári KP, 1921. aug. 14-i helyzetjelentés. 77 Lőrinc i. m.: 307. p. 78 Palló i. m.: 744-745. p. Hajdú Gy. i. m.: 406-411. p. 79 JPM röpiratgyűjtemény 59.13.1. A szöveget Hajdú Gy. is közli. 80 Hajdú Gy.; i. m. 413-415. p. 81 N. Szabó Erzsébet: Angol dokumentumok a Baranya-misszió működéséről. = Történelmi Szemle 1981. 4. 611-624. p. Lásd a VIII. dokumentumot. (622-624. p.) 82 Az intézőbizottság tagjai voltak: dr. Fekete Ferenc, dr. Doktor Sándor, Minker Gyula, Komor Imre, Schmira Károly, dr. Schwartz Gábor, Gyenis Ferenc, Weiss Károly, dr. Flamm József, Pobuda Tivadar, Pázmányi Zoltán, Hergert András, Hatnakovits János, Zsiikovits Nikola, dr. Hesslein József (a Baranyai Magyar Újság szerkesztője), Boross Imre hírlapíró, Bognár Zsigmond városi tanácsnok, Steinmetz István városi mérnök, valamint Berki György, Jandó György és Herbert András bányászok. (Dr. Horváth Kázmér közlése, pótlólag írta, hogy tudomása szerint Göncz Lajos, Stollár Béla és dr. Cserta Béla is bekerült az intézőbizottságba, összesen Dobrovitscsal együtt megvan a 25 fő, aki Gösset ezredesnél járt. A névsorban szereplők nagyobb része — Hajdú Gy. tanúsága szerint annexionista, kisebb része (Doktor Sándor is) nem kívánt annexiót, csak a megszállás meghosszabbítását. 83 Gergely Ferenc-Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Bajai szerb-magyar köztársaság bajai vonatkozásai. — Kiskunság 1963 (Kecskemét), 90-92. p. A bajai szerb rendőrség profiljának jellemzésére: 1921. augusztus 19-én egy apa panaszra ment a szerb helyőrség parancsnokához, hogy lányát a rendőrfőkapitány detektívjeivel fölpofoztatta, mert magyar kokárdát tűzött a ruhájára. A szerb alezredes magához rendelte a szerb rendőrtisztet, alaposan lehordta és megparancsolta, hogy azonnal távozzon a városból. (Knézy 189. p.) 84 HIL VKF 38/2623. A dobozokat kutatásom után átszámozták, az akta most a 46. dobozban található.