Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között
kaját, ahol a községi földigénylő bizottság nagyrésze németajkúakból állt. Az elkobzandó ingatlanokat részint nem tudták, részint nem akarták megállapítani. A helyi nemzeti bizottság elnökével történt tárgyalás után úgy vélte 150 család telepíthető be a községbe. Kiskundorozsmán már készülődtek a jövendőbeli telepesek. Baranyajenőn 51 horvátországi menekült család készült letelepedni. A községi földigénylő bizottság elkobzási javaslata 570 kat. h. földre és 75 házra terjedt ki, melyre helyi és a horvátországi menekülteket telepítették ideiglenesen. A telepesek, miután két család igényét nem fogadták el, 49 házba költöztek. A már kialakult és óvatosan megfogalmazott elképzelések szerint Köblényben, ahol az elkobzás még nem történt meg, 40 ház (ugyanennyi család) szenvedne elkobzást, melyekből 20 magyaregregyi magyar családot lehetne letelepíteni, a másik 20 család telepítési akcióval jöhetne, de intézkedés még nem történt. Tófűn 20 család szenvedne elkobzást, amiben ekkor 14 szászvári, részben bányász család élt, minden kétséget kizáróan jogtalanul. A többi németek lakta faluban sem történt meg az elkobzás a Hegyháton. 42 A Pécs városi és a Pécsi járási körzetben Orfűn a Volksbund-tagokat már elvitték, az igénylőket ideiglenesen birtokba helyezték. Hidorban 8 délvidéki családot találtak, akik házakat és földet kaptak. Olasz községben ugyan a körzetvezető írásos adatok hiányában semmit sem tudott megállapítani, de a szomszéd községbeliektől úgy értesült, hogy magyar igénylőt nem hajlandók elfogadni, „egy szláv szigetet akarnak létesíteni!!" 43 A baranyavári körzetben lévő községek felében a földigénylő bizottságokat újjá alakították, a többiben még a körzetvezető megérkezése előtt felterjesztették a felosztási tervet. A körzet községeit a jókarban lévő és nagy épületek csábítására a környékbeliek ellepték, így nagyobb csoportos telepítésre a körzet most már alkalmatlanná vált. A volksbundisták lakásaikban még nagyobbrészt bentvoltak, az új lakosokkal együtt. 44 A földreformról szóló törvény alapján hajtották végre Tolna megyében a bukoviniai magyarok letelepítését, az Országos Földbirtokrendező Tanács által kijelölt területen, Bonyhádon és környékén/ 13 A tejepítési munkák végzésével Bodor Györgyöt bízták meg, aki az általa létrehozott „Bonyhádi Telepítési Hivatal" vezetője lett. Bodor az elkobzások végrehajtásához szükséges volksbundista névsorok öszszeállítására a Bonyhádi járási politikai rendőrséget bízta meg, melynek munkáját néhány hónap múlva a megalakuló népgondozó hivatal kifogásolta, mondván, hogy a köz- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető módszereket alkalmazott, melyek a földreform törvénnyel nem egyeztethetők össze, a 3820/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtásánál pedig nehézséget okoz. Nemcsak Volksbund-tagokat, hanem kívülálló németeket is internáltak, ingatlanaikba már az elkobzás előtt bukovinai magyarokat helyeztek be, az ingók körében okozott károk nagysága pedig felmérhetetlen. 46 Memorandumot nyújtottak be a Bonyhádról elindult Hűség-mozgalom képviselői is, mert egyes tagjai kétségbeejtő helyzetbe jutottak. Sokan szovjet munkatáborokban dolgoztak, ahová általában Volksbund-tagokat vittek. Mások a megyében, Lengyelen létrehozott internáló táborba kerültek, ugyancsak volksbundisták közé. Azt kapták jutalmul hűségükért, amit azok a hűtlenségük büntetéséül. Kérték, hogy szüntessék meg a sérelmeket és az illetékes hatóságok szolgáltassanak igazságot. Sérelmesnek tartották, hogyha a családban SS-katonát találtak, akkor az egész családot a bűnösök közé sorolták, vagyonukat elkobozták, internálták őket, házaikba telepeseket helyeztek. Kérték, hogy a toborzott, önkéntes SS-katonák és a kényszersorozáson besorozott és elhurcolt SS-katonák között, akiket „muss-SS"nek neveztek, tegyenek éles különbséget. Sok családban harc dúlt a volksbundista