Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma
kirendeltség vonatonkénti jelentése alapján történik és történt is a szerelvények ikresítése, illetőleg a szerelvénnyel érkező áttelepítettek telephelyének kijelölése. A jelen esetben is így történt és két szerelvény, nevezetesen az M. Á. 348/11. és az M. Á. 350-es szerelvény nyert beikresítést. Az ikresítés után még egy szerelvény elhelyezése látszott lehetségesnek a kimutatás alapján, ez azonban az első szerelvény kirakásának megkezdése után lehetetlennek bizonyult, mert az áttelepítettek egymás után jelentek meg a fogadóállomás vezetőjénél és elhelyezésük ellen panasszal éltek. A panaszok — a kivizsgálás eredménye szerint -, főleg abból keletkeztek, hogy a házak rosszul voltak osztályozva, illetőleg minősítve. A minősítés alapján az áttelepítettek oly házakba lettek kijelölve, melyek - ha a ház a minősítés szerinti állapotban van - családi és vagyoni körülményeiket figyelembe véve, részükre megfelelőeknek látszottak. Az áttelepítettek oly határozottan tiltakoztak a kijelölt telephely elfogadása és oda szállításuk ellen, hogy azonnali helyszíni kivizsgálás szükségessége merült fel. A kivizsgálás folyamán megállapítottuk, hogy: Szabó Béla áttelepített panasztevő részére kijelölt házingatlan (Kossuth Lajos u. 13. sz.) lakás és megélhetés szempontjából nem megfelelő, mert a lakóház és a gazdasági épület nagyon rossz állapotban van, összedőléssel fenyeget. Az előkészítő csoport kimutatásában a jelzett ház ll/b. és 3/c. osztályzattal szerepelt, míg a helyszíni kivizsgálás eredménye szerint mindkettő ,,d" osztályzatú, s mint ilyen, felvidéki telepítés céljára nem alkalmas. Panaszosnak új telephelyül Kültelek 32. sz. házat jelöltük ki. Várkonyi Imre áttelepített hasonló panasszal élt. Részére kijelölt Szent Gellért u. 4. sz. ház Ill/a. és 2/b. osztályzattal és minősítéssel szerepelt, a kivizsgálás szerint lll/c. és 5/c. minősítésnek felel meg, azonkívül udvara oly kicsi és szűk, hogy gazdálkodónak, kertésznek teljesen alkalmatlan. Részére a Szekszárdi u. 2. sz. házat jelöltük ki. Szimander Dezső áttelepített részére a Szekszárdi u. 1. sz. házingatlant jelölték ki, ami tulajdonképpen a mészégetőhöz tartozó munkáslakás, melyben 2 mészégető család lakik. Az előkészítő csoport által kiadott elkobzási határozat kikézbesítéséről a két lakó nem tudott, részükre felmondás kikézbesítve nem lett, így az előkészítő csoport által üresnek felvett házban továbbra is a két család lakik. Ennek következtében a házba irányított áttelepített - akiket délután kezdtek kiszállítani - kénytelen volt családjával együtt az éjszakát a szabadban tölteni. Részére a kimutatásban nem szereplő felvidéki házcsere folytán megüresedett házat (Szent István u. 4.) kellett kijelölni. Továbbiakban megállapítást nyert, hogy a betelepítő csoporthoz beküldött nyilvántartásban rendelkezésre álló üresnek felvett házak legöbbjében a volt tulajdonos még benn tartózkodik és abból nem is hajlandó kiköltözni. így például a Szent István út 52. sz. házból a betelepítő csoport tagjai voltak kénytelenek a régi tulajdonost kitenni. Továbbiakban megállapítást nyert, hogy Petz Gyula vagyonkorlátozás alá eső Kültelek 32. sz. malmára a helyi Földműves Szövetkezet igénylést adott be, időközben már használatba is vette és a volt tulajdonosnak, Pető Petz Gyulának adta ki bérbe a lakrészekkel együtt. A Földműves Szövetkezet ugyancsak igénylést adott be László József Szekszárdi u. 2. sz. alatti vagyon korlátozott kocsma, strandfürdő és szeszfőzdéjére, melyeket kezelésbe is vett, és ugyancsak a volt tulajdonosnak adott ki bérbe. A szövetkezet szintén igénylést adott be a Szekszárdi u. 15/b. sz. alatti Gungl József vagyonkorlátozott asztalos- és fűrészüzemére, melyet kezelésbe is vett és ugyancsak a volt tulajdonosnak adott ki bérbe. Megállapítást nyert, hogy a Kültelek 3ó. sz. üresnek feltüntetett ház a tégla-