Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma

házba lévő férjes leánya, akinek férje orosz hadifogolyként tűnt el. Marázán rendelkezésre álló ingatlanok elhelyezésére, figyelembe véve gazdasági felszerelését, nem alkalmasak. A legközelebb álló községnek Máriakéméndet találom, hová áthelyezését úgy javasolom, hogy államköltségen csupán bútorzatát, az egyéb áthelyezési költségeket pedig ő fedezze. Általánosságban Maráza kövesúttól távolfekvő, Baranyának legdimbes-dombosabb vidéke. Felvidéki elhelyezésre csak szükségből alkalmas. Ezt mutatja az is, hogy az oda behelyezett 7 család közül 6 család kíván másutt elhelyezést nyerni. A megközelíthetőség szempontjából vizsgálva a kérdést, kérésük valamennyinek indokolt, figyelembe véve azonban a Baranyában elhelyezendő felvidéki családok számát, csupán a fentebb egyenként javasolt áthelyezését látom szükségesnek. Németbóly, 1947. október 13. Dr. Boda Géza s. k. tanácselnök Tisztázat - Bm. L. MÁK 16. kir. ir. VIII. 9. d. -843/1947. 15. Babarc, 1948. december 6. Nyolc felvidéki családfő panasza a 12.200/1947. ME. sz. r. végrehajtása körüli és egyéb visszaélések tárgyában Áttelepítési Kormány biztosságnak Budapest Alulírott Csehszlovákiából hivatalosan áttelepült jelenlegi babarci lakosok több ízben fordultunk ügyes-bajos dolgainkkal az illetékes baranyavármegyei Födhivatalhoz, de mindig eredménytelenül. Már a múlt évben sérelem ért bennünket a kukoricatörés, bor stb. terén. Ez év őszén történt meg az anyanyelves svábok összetelepítése, egyik-másikunk jogosan kértünk lakáscserét, de sikertelenül. A svábok összetelepítése során több mint 25 ház lett kiürítve, s ezekből alig-alig jutott ház a felvidékről idetelepített embertársainknak, mert az üres lakásokba a községben dirigáló 1-2 ember helyezte el az uszályhordozóit. Vagyunk itt jónéhányan, akik várjuk a rokonainkat, sőt már meg is érkeztek, de — bár idejében bejelentettük -, nem kaptak még ma sem házat, pedig van ház még Babarcon. Ebbeli kérelmünket két csoportba foglalva tárjuk fel és sürgős kivizsgálást kérünk. Az első csoportba a még telepítésre felhasználható svábokat tüntetjük fel, akik bentmaradtak a házaikban. Ezek annak köszönhetik a nagy szerencsét, hogy vagy éjjel-nappal dolgoztak és dolgoznak a népi szervek két kimagasló képviselőjének, vagy pedig e két képviselő nagyobb összeggel tartozott és még tartozik is ezen érdekelt sváboknak. Lássuk csak: 1. ÖZV. Handler Ferencné anyanyelves kereskedő bentmaradt a telepítésre is kiválóan alkalmas 92. sz. házában, mert Sinka Mihály fő népiszerv vezető 3—4000 forinttal is tartozik neki. 2. Rührich József anyanyelves Babarc 86. sz. alatti lakos is házában maradt, mert a másik csúcsnépiszerv vezetőjénél - Csillag Lajosnál - cselédeskedik.