Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma

Egerág, 1947. augusztus 19. Jegyzőkönyv, a pécsi járás felépítettjeinek tartott panasznap kéréseiről Jegyzőkönyv Felvétetett 1947. augusztus 19-én az Egerág községben megtartott panasznapon. Jelen vannak: dr. Boda Géza, a Megyei Földhivatal ügyvezetője, Nizsalovszky József kerületi t. ü. főfelügyelő, dr. Szolga Dezső vm.-i tb. II. főjegyző, Paál Sámuel, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság pécsi kirendeltségének vezetője, dr. Bőbel Imre előadó, Bodajky Győző a N. B. részéről, továbbá Egerág, Pogány, Somogyvasas, Kozármisleny, Nagyárpád, Belvárdgyula, Hásságy, Olasz, Hídor, Áta, Hird és Nagykozár községekbe telepített panaszttevő felvidéki magyarok. Nizsalovszky József t. ü. főfelügyelő ismertette a panasznapok célját és feltette a kérdést, hogy tekintettel arra, hogy általános panasz, hogy az állatok takarmánynyal való ellátása biztosítva nincsen, az Áttelepítési Kormánybiztosság vásárolja-e meg a takarmányt, vagy pedig kölcsönt szerezzen és pénzt adjon-e, hogy mindenki saját maga vásárolja meg takarmányszükségletét ott ahol tudja és akarja. A felvidékiek közül a feltett kérdésre a következő válaszok hangzottak el: Lehetne-e ezt a kölcsönt törleszteni abból az összegből, amit az állam úgyis tartozik nekik megtéríteni. Nincsenek különben abban a helyzetben, hogy kölcsönt tudjanak felvenni. Kerületi főfelügyelő erre a következőket mondja: Ez a kölcsön külön állami kölcsön, mely követelésüktől teljesen független. Követelésük a Csehszlovákiában ott hagyott javaik különbözetének az értékére vonatkozóan fennáll. Ezt az összeget megkapják s ebből fizethetik ezt a kölcsönt. A felvidékiek szükségesnek tartják, hogy megtudják, még ebben az évben, hogy melyik az a terület, amelyet megművelhetnek, mert csak így tudják, vehetnek-e fel rá kölcsönt. Ha biztosítják a területet, akkor mernek rá hitelt igénybe venni. Főfelügyelő válaszában megnyugtatja őket, hogy azon a területen, amit eddig kaptak, úgy gazdálkodhatnak, mintha a sajátjuk lenne s az övék is marad. Bizonyos eltolódások természetesen történhetnek a mérnöki munkák folytán. Ha a mérnöki munkálatok kezdetüket veszik, igyekeznek a lehetőséghez képest összevonni a parcellákat. Általános panaszként felhozták, hogy a zöld-leltárakat készítő bizottság kiírta a nekik járó földeket, de igen sok van azok közül, ami már juttatva lett és melyeket újra nekik juttattak. Sokszor előfordul, hogy van pl. egy 5 holdas rész, amit papíron megkaptak, de a valóságban nincs meg s így megművelni nem tudják. Vannak vitás kérdések, mondja Nizsalovszky főfelügyelő, amelyek az Országos Földalap tulajdonában vannak és mint tartalék terület volt nyilvántartásba véve. Kérdés már most, hogy ezek juttatva lettek-e, vagy kishaszonbérbe lettek-e kiadva. (Hásságy.) Paál Sámuel, a MÁK pécsi kirendeltségének vezetője a következőket mondja: Az 1945. évi juttatások és elkobzások során a jó területeket juttatták a régi telepeseknek, a felvidékiek részére csak a leghasználhatatlanabbak maradtak. Az intézkedés ebben az ügyben már megtörtént. Kívánatos, hogy Hásságy községben