Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma
AZ 1947-48. ÉVI BARANYAI TELEPÍTÉSEK NÉHÁNY DOKUMENTUMA CSERESNYÉS FERENC A magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt (továbbiakban: Egyezmény) közismerten — nem két azonos helyzetű ország kötötte. 1 Nemcsak azért, mert az áttelepültek - áttelepítettek - számában jelentős eltérés mutatkozott a csehszlovák fél javára, hanem azért is, mert a „kicserélt" telepescsoportok társadalmi helyzete között jelentős különbségek voltak. A kitelepülésre jelentkezett magyarországi szlovákok esetében a motiváció elsősorban az életkörülmények gyors javulásának a lehetősége volt, éppen ezért a csehszlovák hatóságok — hogy ezt biztosíthassák számukra - értelemszerűen a nagyobb portájú magyar parasztokat jelölték ki „cserenépességnek". Az egyszerű telepescsere akkor sem lett volna járható út, ha a magyar kormány nem törekedett volna a szlovákiai magyarságnak legalább anyagi tekintetű kárpótlására. 2 A csehszlovák kormány további egyoldalú kitelepítő szándékának kedvezett az, hogy a győztes szövetséges nagyhatalmak a németség kollektív „megbüntetése" mellett foglaltak állást, Csehszlovákia és Lengyelország esetében hozzájárultak, Magyarország esetében viszont előírták a német lakosság kitelepítését. 3 Ez a döntés nyújtott reményt Csehszlovákiának arra, hogy esetleg magyar nemzetiségű lakosságának teljes eltávolításához is megnyerheti a szövetséges nagyhatalmak támogatását, hivatkozva arra, hogy a magyarországi németség helyén történhet az elhelyezésük/* Tény, hogy Magyarország számára a potsdami határozatok, illetve a németek kitelepítése jelentette az egyetlen lehetőséget a szlovákiai magyar tízezrek letelepítésére. 5 A szlovákiai magyarság áttelepítése és a magyarországi németség ki-, ill. összetelepítése között - nézetem szerint - az eddig feltételezettnél ill. megállapítottnál jóval szorosabb az összefüggés. 6 Vázlatosan a következők vezetnek erre a megállapításra. Közvetlenül a második világháborút követően Magyarországon is jelentős erők és tényezők követelték a német lakosság kitelepítését. A 12.330/1945. sz. Kormányrendelet - ahogyan bevezetőjében meg is fogalmazta - mégis inkább a nagyhatalmak említett döntésének volt a közvetlen kifejeződése, mintsem önálló elhatározás. 7 Ennek következményeként 1946 januárja és decembere között csaknem százötvenezer magyarorszác i német települt Németország amerikai megszállási övezetébe. A visszavonuló német hadsereg után ittmaradt volt SS-katonák, volksbund tisztségviselők és tagok, valamint az 1941-es népszámláláskor német nemzetiséget vallók kiszállítása azonban egyenetlenül folyt. Baranyában pl. 1947 elején a felvidéki telepítés céljából számbavett német községeknek alig több mint egyötödét ürítették ki. 8 Az amerikai katonai hatóságok korlátozó intézkedései, a