Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

13 Uo. 6. p. 14 Sm. L. Tafü. ir. Szerb megszállás alatti rendeletek gyűjteménye. MP Odszek za Bánat, Bacsku i Baranu. Beograd. 5600/1919. sz. r. 1919. július 24. 1-5. p. 15 Sm. L. Tafü. ir. (A Közoktatásügyi Minisztérium bánáti, bácskai és baranyai ügyosztálya. 6172/B-1919. - 1919. augusztus 25. 16 A rendeletet Tyoszits Baranya megyei szerb tanfelügyelő küldte meg a megszállt területeken működő iskolák igazgatóinak azzal a külön utasítással, hogy a betiltott tankönyvekből és az elvégzett kivágások és törlések után átalakított tankönyvekből egy-egy mintapéldányt küldjenek. 17 Uo. 18 Uo. 19 Uo. 20 Uo. 1920. augusztus 16-án az SHS Miniszterelnökség Bánát-Bácska-Baranya Iskolai Főosztálya által kiadott és engedélyezett új tankönyvekről kiadott rendelet és lista. 21 Uo. 22 Zbornik Naredaba. (Rendeletek Tára) 1920. február 15. I. évf. 1. sz. Egy 1904, illetve 1919. évi rendelkezést, amely Szerbia és összes tartománya tanítóinak fizetéséről és pótlékairól intézkedik, most a megszállott területekre is kiterjesztik. 23 Uo. 24 Bm. L. Sásdi Alisp. ir. szn. 1920. 2o A VKM-nek az idézett rendelete a kisebbségi minisztériummal egyetértőleg jelent meg 1919. december 23-án. A rendelet az 1919. augusztus 21-én megjelent 4044/1919. ME. sz. A nemzeti kisebbségek egyenjogúsításáról szóló rendeleten alapult. 20 A törvény szövegét valójában ebben az egyházkerületi dokumemtumban pontatlanul idézték, vagy a hatás kedvéért szándékosan meghamisították. A rendelet szövege helyesen így szólt: „1. §. Oly községekben, ahol az egész lakosság egyanzon nemzeti kisebbséghez tartozik és magyarul nem beszél, az összes állami és községi elemi népiskolák (ismétlőiskolák) tanítási nyelve az illető nemzeti kisebbség nyelve. 2. tétel. Oly községekben, melynek lakossága egyazon nemzeti kisebbséghez tartozik, de a lakosságnak több mint a fele anyanyelvén kívül magyarul is beszél, az összes állami és községi népiskolákban (ismétlőiskolákban) a tantárgyak közül íeglább a hittan, írás, olvasás, számolás, beszéd- és értelemgyakorlatok és az ének az illető kisebbség nyelvén tanítandó, a többi tantárgy magyar nyelven is tanítható. A 3. §. A magyar nyelv (olvasás és írás), továbbá beszéd- és értelemgyakorlatok, valamennyi nem magyar tannyelvű iskolában a harmadik osztálytól kezdve mint tantárgy kötelező módon tanítandó úgy, hogy a tanuló a hatodik osztály befejeztével az óraszám adta lehetőség szerint gondolatait magyarul is ki tudja fejezni és egyszerűbb nyomtatott szöveget megértsen . . ." 27 Bm. L. AI isp. ált. ir. 1191/1935. Az iratok mellékleteként több pamflet található, amely elsősorban a 4044 1919. ME. sz. rendeletet, továbbá a fentebb említett VKM-rendeletet támadja rendkívül durva hangnemben. A kormányt hazaárulással vádolja a kisebbségi rendeletek miatt. („Törvénytelen rendeletek", „A holló és a róka".) Ugyanitt található „Az ország első vármegyéje már határozott" c. röplap is, amelyben a kisebbségi ügyek minisztériumának megszüntetését, a tanítási nyelv megváltoztatását, a Bauerbund betiltását stb. követeli Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye az 1920. augusztus 15-i rendkívüli közgyűlésén. A nacionalista, nemzetiségellenes erők a Területvédő Ligában gyülekeztek és hatalmas propagandát indítottak a kormány nemzetiségi, „kisebbségvédelmi" intézkedései ellen, a fő tüzet a nemzetiségi minisztériumra irányítva. 28 Uo. 29 Uo. 30 Lásd: Olay Ferenc: Kisebbségi népoktatás. Bp. 1935. Magyar Nemzeti Szövetség kiadása. 7-11. p. 31 OL Miniszterelnökségi ir. 4626/1921. ME. II. sz. 32 Egykorú hiteles másolata Bethlen István levelének. Bm. L. Főisp. biz. ir. szn. 33 Uo. 34 Bm. L. Pécsi Kir. Ker. Tanf. ir. 1921. 1. fasc. szn. - 1921. október 29. 35 Bm. L. Alisp. ált. ir. 1191/1935. 36 Olay i. m. 1-15. p. Továbbá Bölönyi József: A kisebbségek népiskolai oktatása. Lahmann György: A nemzetiségi oktatásügy fejlődése. Kisebbségi Körlevél. Nemzetiségi Szemle PEKI Közleményei VIII. évf. 3-4. sz. 1944. márc. 172-177. p. Továbbá KK. 1944. májusjúlius. VIII. évf. 2. sz.