Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében
3. Az iskolák felekezeti jellegét közli, továbbá azt, hogy az 1941. évi nemzetiségi iskolarendelet szerint tisztán (teljesen!) német tannyelvű (anyanyelvi), vagy egységes rendszerben illetve az egykori ,,C" típus szerint tanítottak. 4. E rovatban rendszerint tagozatonkénti jelölést láthatunk. Azokban a falvakban, ahol több tagozatú iskola működött, nemzetiségek szerinti elkülönülésben, ha nem is mindig következetesen, de kevés kivétellel, jelöli ezt. 5. Rovat az 1935/11 000. M. E. rendeletben megalkotott, majd ennek alapján a VKM 111.110/1938. IX. sz. rendeletével kimunkált: „kisebbségi népiskola óra- és tantervének szabályozását", továbbá a VKM-nek a 25 370/1941. sz. alatt elrendelt nem magyar tannyelvű iskoláinak tanmenetét és órarendjét, valamint ugyancsak a VKM által 25.360/1941. sz. alatt elrendelt magyar tannyelvű gyermekek iskoláztatásáról szóló rendeletek végrehajtását, érvényesülését ellenőrizte. E rovat tehát kitűnő elemzési lehetőséget ad a továbbiakban majd arra, hogy a kisebbségi iskolatörvények gyakorlati érvényesülését meghatározzuk. A 6. rovat Balázs Ferenc kutatásának, vizsgálatainak 1938-tól összegyűjtött adatait, tapasztalatait mutatja. Az anyanyelv tudásának meghatározásához alkalmas adatok ezek. A nem magyar anyanyelvű tankötelesek, esetünkben németek, horvátok (sokacok), szerbek anyanyelvi tudásának százalékos arányait mutatja itt is ki, amelyekről Délkelet-Dunántúlról szóló reprezentatív felmérését már az előbbiekben bemutattuk. Ez a statisztika korszakunk befejező időszakában tárja elénk a nemzetiségi lakosság tanköteles korú generációjának nyelvtudósi színvonalát valamennyi baranyai elemi iskolába. Korábbi vizsgálataitól némi eltéréseket is tapasztalunk, ami itt kerekítéseiből és eltelt két év újabb tapasztalatai alapján végrehajtott korrekcióiból adódhatnak. A dokumentumban használt rövidítéseinek feloldása a következő: „C" = Az ún. „C" típusú iskolarendszer, amelyet 1923-tól láthatunk, s 1941-től lényegében újra visszaállították. e) = az 1935-től megszervezett ún. egységes rendszer, amely 1941 után is tovább működött. h. — horvát ip. tan — ipari tanuló (inas) tagozat közs. = községi fenntartású iskola m = magyar n. = német órar. = Az oktatást szabályozó rendeletek által előírt órarend r. r. = A rossz órarend, azaz az előírátstól eltérő heti órák számának a jelzése s. — sokac sz. = szerb tn = tisztán német nyelven tsz. — tisztán szerb nyelven tag. = tagozat tanm, jav. — tanmenet javítva társ. = társulati fenntartású társ. N = társulati fenntartású Volksbund tulajdonú iskola urad. = uradalmi fenntartású iskola v. — vagy