Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

3. Az iskolák felekezeti jellegét közli, továbbá azt, hogy az 1941. évi nemzeti­ségi iskolarendelet szerint tisztán (teljesen!) német tannyelvű (anyanyelvi), vagy egységes rendszerben illetve az egykori ,,C" típus szerint tanítottak. 4. E rovatban rendszerint tagozatonkénti jelölést láthatunk. Azokban a falvak­ban, ahol több tagozatú iskola működött, nemzetiségek szerinti elkülönülésben, ha nem is mindig következetesen, de kevés kivétellel, jelöli ezt. 5. Rovat az 1935/11 000. M. E. rendeletben megalkotott, majd ennek alapján a VKM 111.110/1938. IX. sz. rendeletével kimunkált: „kisebbségi népiskola óra- és tantervének szabályozását", továbbá a VKM-nek a 25 370/1941. sz. alatt elrendelt nem magyar tannyelvű iskoláinak tanmenetét és órarendjét, valamint ugyancsak a VKM által 25.360/1941. sz. alatt elrendelt magyar tannyelvű gyermekek iskoláz­tatásáról szóló rendeletek végrehajtását, érvényesülését ellenőrizte. E rovat tehát kitűnő elemzési lehetőséget ad a továbbiakban majd arra, hogy a kisebbségi is­kolatörvények gyakorlati érvényesülését meghatározzuk. A 6. rovat Balázs Ferenc kutatásának, vizsgálatainak 1938-tól összegyűjtött ada­tait, tapasztalatait mutatja. Az anyanyelv tudásának meghatározásához alkalmas adatok ezek. A nem magyar anyanyelvű tankötelesek, esetünkben németek, hor­vátok (sokacok), szerbek anyanyelvi tudásának százalékos arányait mutatja itt is ki, amelyekről Délkelet-Dunántúlról szóló reprezentatív felmérését már az előbbiek­ben bemutattuk. Ez a statisztika korszakunk befejező időszakában tárja elénk a nemzetiségi lakosság tanköteles korú generációjának nyelvtudósi színvonalát va­lamennyi baranyai elemi iskolába. Korábbi vizsgálataitól némi eltéréseket is ta­pasztalunk, ami itt kerekítéseiből és eltelt két év újabb tapasztalatai alapján vég­rehajtott korrekcióiból adódhatnak. A dokumentumban használt rövidítéseinek feloldása a következő: „C" = Az ún. „C" típusú iskolarendszer, amelyet 1923-tól láthatunk, s 1941-től lénye­gében újra visszaállították. e) = az 1935-től megszervezett ún. egységes rendszer, amely 1941 után is tovább működött. h. — horvát ip. tan — ipari tanuló (inas) tagozat közs. = községi fenntartású iskola m = magyar n. = német órar. = Az oktatást szabályozó rendeletek által előírt órarend r. r. = A rossz órarend, azaz az előírátstól eltérő heti órák számának a jelzése s. — sokac sz. = szerb tn = tisztán német nyelven tsz. — tisztán szerb nyelven tag. = tagozat tanm, jav. — tanmenet javítva társ. = társulati fenntartású társ. N = társulati fenntartású Volksbund tulajdonú iskola urad. = uradalmi fenntartású iskola v. — vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom