Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében
1918-1922 között 1923-1932 között az iskola tannyelve az iskola típusa Felsőmindszent tn C Gerényes tn B Godisa n—m C Gödre tn c Hegyhátmaróc n—m c Hetvehely n—m c Hörnyék n-m c Jogénak n—m c Kán tn c Kaposszekcső tn B Kisbattyán n—m c Kishajmás n—m C Kisvaszar n—m C Komló n—m C Köblény tn A Liget n—m C Mágocs n—m C Magyarhertelend n—m C Magyarszék n—m C Mecsekjánosi tn B Mecsekrákos tn C Mecsekpölöske tn c Mekényes tn B Meződ tn C Nagyhajmás tn C Nagyhajmás (ev.) tn B Okorvölgy n—m C Orfű n—m C Oroszló n-m c Palé tn c Ráckozár tn B Szágy tn C Szalatnak tn B Szárász tn B Szentkatalin tn C Szopok tn C Tarros tn B Tekerés tn C Tékes tn c Tófű tn B Babarc tn c Bár tn B Borjád (ev.) tn C Cseledoboka tn A Dunaszekcső n—m C Hercegszabai tn A Kisnyá rád tn C Lánycsók tn C B Liptód tn C B Majs tn B Nagynyárád tn c Németbóly n—m c B Pócsa tn c B Rácgörcsöny n-m C Ráctöttös n—m C Somberek gk. sz (szerb) A Somberek r. k. tn A Szaik tn B Udvar n—m C
