Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

95 A villányi képviselő nemzetiségi szempontból rendkívül károsnak tartotta a német példa emlegetését, mert „felesleges az itteni svábság szemét felnyitni és őket Németország és Ausztria felé tájékoztatni". Riesz ezzel lényegében annak veszedelmességére figyelmeztetett, hogy a magyarországi németséget fogékonnyá teszik a Volkstumspropaganda iránt. — Bm. L. Fő. ált. 663/1936. 96 Bm. L. Fő. ált. 357/1936. - Bm. L. AI. ein. 148/1936. 97 D 1936. VII. 5. 1-2. l. 98 Dv 1936. V. 17. 1. I. 99 D 1936. V. 29. 3. I - P N 1936. V. 29. 2-3. I. 100 P N 1936. VI. 7. 1. I. 101 D 1936 VII. 23. 1. I - M H 1936. VIII. 30. 1. I, X. 4. 1. I, X. 18. 1. I. 102 Bvm. k. j. 1936. IX. 28. 205. I és 208. I - Bm. L. AI. ein. 212 1936 - Bm. L. Fő. ált. 846 1936, 1131/1936. 103 D 1936. IX. 26. 3. I, X. 3. 2. I, X. 10. 3. I - M H 1936. XI. 22. 3. I. m A nagygyűlés hódoló táviratot intézett Mussolinihez - M H 1936. X. 8. 1. I - Dv 1936. XI. 15. 1. I - D 1936. XI. 4. 1. I, XI. 5. 2. I - P N 1936. XI. 5. 2. I, XI. 4. 1. I. 105 D 1936. XI. 7. 4. I, XI. 15. 4. I, XI. 26. 3. I, XI. 28. 3. I, XII. 1. 3. I - M H 1936. XI. 15. 2. I P N 1936. XI. 26. 5. I, XI. 29. 5. I, XII. 1. 4. I. 106 D 1936. XI. 20. 5. I, XI. 18. 4. I, XII. 11. 4. I. 107 D 1936. XII. 6. 5. I, XII. 8. 5. I, XII. 10. 6. I, XII. 13. 4. I - P N 1936. XII. 10. 6. I, XII. 15. 5.

1. 108 D 1936. XI. 20. 1. I - P N 1936. XII. 1. 2. I, XII. 2. 1. I, XII. 8. 4. I - M H 1936. XII. 15. 1. I - Dv 1936. XII. 13. 3. I. 109 P N 1936. XII. 25. 14. I. 110 D 1936. XI. 25. 5. I - P N 1936. XI. 26. 1. I. 111 „. . . ha mindhárom tagja (ti. a kisantantnak - H. Cs.) vissza is ad valamit, ami nem sérti túlságosan, de viszont elviselhetetlen lidércnyomástól szabadul . . . megteremti annak lehetőségét, hogy a Duna-völgy népei a gazdasági harc helyett az együttműködés útjára lépjenek, ami politikailag is egészen új érát jelenthet". -PN 1936. XI. 8. 1. I - valamint: P N 1936. XII. 15. 5. I, XI. 26. 1. I. 112 D 1936. XII. 10. 2. I. 113 Bm. L. Fő. ált. 474/1937, 788/1937 - Bm. L. AI. ein. 87/1937 - Bm. L. Fő. ált. 566^937. m D 1937. I. 21. 1. I, IV. 21. 1. I - A jugoszláv közeledés állandó témája volt a lapoknak. Ennek egyik pécsi aktualitását jelentette például március 11-én a jugoszláviai magyar írók bemutatkozása a Janus Pannonius Társaság rendezvényén. Fischer Béla alispán, megnyitó beszédében a kisebbségi sorsba került magyar írók fő feladatául azt jelölte, hogy „aranyhidat építenek a szakadék fölé, mely 1918 óta tátong a népek millió között". A lapok szerint ez a rendezvény célkitűzéseiben nemcsak a „magyarság testvéri összetalálkozását", hanem az „egymástól elszakított népek összebékélését szolgálja". - D 1937. III. 12. 5. I, P N uo. 115 P N 1937. I. 14. 13. I. 116 D 1937. IV. 11. 2. I, IV. 14. 3. I, IV. 16. 2. I - P N 1937. IV. 14. 4. I. 117 D 1937. IV. 4. 4. I. 118 Kisebbségi Körlevél 1937. május, 2-3. I. 119 Bm. L. Fő. biz. 39/1937 - Kozma 1936 decemberi berlini látogatásának eredményeként a német fél hozzájárult a külföldi állampolgárok letelepedési engedélyének felülvizsgálásához és a Magyarországra utazók ellenőrzéséhez is. — Tilkovszky L: A magyarországi németség .. . Századok 1981/5. 901. I. 120 Bm. L. Fő. biz. 98/1937 - Bm. L. AI. ein. 37/1937. 121 A nyomozás nem tudta megállapítani, hogy a feloszlás Baschék izgatásának vagy egyszerűen „elkedvetlenedésnek" köszönhető-e. A főszolgabíró az utóbbi lehetőség esetén még kedvezőnek is tartotta a szervezet megszűnését, mert így az „agitátoroknak" sem lesz szervezeti fórumuk és „visszatérhet a Bleyer fellépte előtti békés állapot". - Bm. L. AI. ein. 19/1937. 122 Tilkovszky L: A magyarországi németség... Századok 1981/5. 912. I. 123 D 1937. IX. 11. 2. I - M H 1937. IX. 26. 2. I - Bm. L. Fő. ált. 526/1937, 686/1937 A főispán a véméndi plébános kérelmét támogatta, de annak ilyen alátámasztását nem tartotta indokoltnak. m Ez a megállapítás egyelőre nem tekinthető teljesen hitelesnek. A rendőrkapitányi jelentések jó részét ugyanis nem állt módomban áttekinteni — egy része megsemmisült, más része pedig a B. M. Levéltárban található. Mindazonáltal nem valószínű, hogy utólagos áttanulmányozásuk teljesen revideálná fenti nézeteimet, ugyanis az ez irányú rendőrkapitányi jelentéseket a főispáni hivatalhoz is átküldték a legcsekélyebb horderejű ügytől a valóban „völkisch" agitációkig. '