Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)
nak első jelentős eseménye a MaNSz jogi csoportjával együtt rendezett kisebbségi előadássorozat tartása volt - 1935 novemberétől - 1936 januárjáig -, melynek célja az elszakított magyarság és a magyarországi kisebbségek helyzetének, viszonyainak bemutatása volt. Az Erdélyből, a Délvidékről s - kiemelve — a Felvidékről és — enyhébb értékelésben — Nyugat-Magyarországról szóló előadások közös jellemzője volt az ott élő magyarság gazdasági, politikai, kulturális elnyomásának bizonyítása, a súlyos nemzetiségi problémák nemcsak magyar viszonylatban - bemutatása és az ellentétek feltárása, melyek a revízió mielőbbi szükségességét alapozták meg. 55 Az év végén tartott egyéb rendezvények — szabadlíceum, iparoslíceum, a mohácsi és pécsi frontharcosok vitaestjei — szemléleti összességükben tükrözték a nemzeti-revíziós törekvések árnyalatait. A pécsi Iparoslíceumban Szabó Pál (egyetemi tanársegéd) a ,,magyar védőbástya kettős irányultsága" mellett Trianon, illetve Nagy-Magyarország nemzetiségpolitikájának tanulságait elemezte és a nemzetiségek nyelvi-, kulturális szabadságjogának tiszteletben tartását hangoztatta. A frontharcosok előadásain a szlávellenesség, illetve a nyugati kapcsolatok ápolása emelkedett ki az integer birodalom gondolatával. A mohácsi szabadlíceumi előadáson Princz Gyula egyetemi tanár a szupremácia elméleti alapjait fejtette ki, a „tudomány terén is bizonyítva" a magyarság szellemi fölényét. 56 A Revíziós Liga és a MaNSz rendezvényei közül 1936 elején Szovjetunió és Csehszlovákia témája emelkedett ki. A Revíziós Liga pécsi szakosztályának január 26-i előadásán Rudolf Schricker Berlinben élő szudétanémet újságíró számolt be a „vörös pánszlávizmus veszélyéről", melynek fő témája a „bolsevizmus előfutára", Csehszlovákia volt. Északi szomszédunk előtérbe állítása kettős értelemben hangsúlyozta a magyar-német sorsközösséget: egyfelől közös törekvések a békeszerződések revideálására, másrészt - ideológiailag - „a vörös veszélynek kaput nyitó" és „minden békekísérletet megakadályozó" országgal szembeni fellépés szükségessége. Schricker végeredményben a békés revíziós módszerek elvetését is sugallmazta, ami a Revíziós Liga munkáját értékelő beszámolóban rögtön le is csapódott: „sajnos mi egyelőre csak békés úton kezdhetjük meg a revízióért folytatott küzdelmünket". 0 ' Az előadás külpolitikai aktualitást is kapott — a magyar kormány által pénzelt, irányított s hatásában jelentéktelen - Szlovák Nemzeti Tanács (Dvortsák, Jehlicska) kiáltványában, amely a „Millerand levél alapján" Szlovákia önrendelkezését - Magyarországhoz csatlakozását - követelte, főképp amiatt, mert „Benes kiszolgáltatta a szovjet országnak Szlovenszkót". A kiáltványhoz a Dunántúl is csatlakozott, a MaNSz pécsi elnöksége pedig meghívta Dvortsák Győzőt, az SzNT alelnökét Pécsre egy előadás tartására. 58 A magyar külpolitikai érdekszférák módosítását jelezte a turanizmus jelentkezése a MaNSz február 27-i előadásán, mely a pánszlávizmussal szembeni védekezés addigi hagyományos orientációját (Olaszország, Németország és a nyugateurópai államok), illetve annak hegemón szerepét is megkérdőjelezte. Leonidas Sterio a magyarság jövőjét a turáni, illetve keleti irányban jelölte meg, melynek végpontja Japán s végső kifutása a turáni testvérnépek (Finnország, Bulgária és a „turáni érzületű" Lengyelország) politikai összefogása, melyet a közös ideológiai és területi célok alapoznak meg. A Dunántúl csak részben értett egyet Sterio koncepciójával. Japán szovjetellenes magatartását rokonszenvvel fogadta, mert ez — legalább is egyelőre — „elháríthatná a vörös veszedelem rémét és európai törekvéseit". A lap szerint ez a segítség Olaszország és Németország jelentőségének megnövekedését eredményezheti, amit örömmel fogadhatunk, hiszen megvalósulhat az olasz-német közeledés és olyan hatalmi érdekeknek lehetünk részesei,
