Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

1935 közepétől (főleg a választások után) jelentős változások mutatkoztak a kül­detéstudat hagyományos felfogásában. A külföldi politikusok revíziós felszólalásai­ban ennek az oldalnak is volt megalapozottsága, a helyi lapok szerint pl. ezt szol­gálták lord Rothermere kijelentései: ,,a német-osztrák (Anschluss) helyzet és a német-francia viszony alakulása is arra sarkall, hogy a megbízhatatlan kisantant helyett újból egy nagy és erős Magyarországot nyerjen meg a béke művének, nem utolsósorban azért is, mert csak egy erős Magyarország tud kiszabadulni a ger­mánság sokszázados öleléséből"/ 10 A folyamatot már a nagynémet gondolat foko­zatos behatolása kezdte elindítani, a választások és a május végi képviselőház külügyi költségvetési vitája felerősítette. A szélsőjobb nyílt Németország mellé állá­sának követelésével, a kormány erősödő német orientációjával szemben az ellen­zék politikai erővonalai sok árnyalattal ugyan, de teljesen elhatárolódtak (francia orientáció hangsúlyozása, a „két malomkő" elve, a „Drang nach Osten" veszélyé­nek felismerése, a tényleges egyensúlypolitika megvalósítása, a restauráció). Göm­bös tagadta a német expanzió létét, s bár hangoztatta, hogy „nem kell minden ténykedés mögött pángermán veszedelmet látni", 41 a régióban ez sem a kormány­hű lapokat, sem pártjának vezetőit nem nyugtathatta meg/- A félelmet ugyanis növelték Hitler Ausztriával kapcsolatos kijelentései, a beáramló pángermán agi­táció tényleges működése, de főleg a V. D. A. júniusi königsbergi gyűlése, ahol a magyar állameszmét és szuverenitást megkérdőjelező plakátok jelentek meg (a június 27-i képviselőházi ülésen interpellációs vita tárgya). A „völkisch" ideológia alapján ugyanis minden olyan terület, ahol németek laknak, németül beszélnek, a politikai határokra való tekintet nélkül a német néptalaj részének számít, s ez a helyi lapok számára egyértelműen úgy csapódott le, hogy ezek a területek a Német Birodalom részeként tekintendők. így természetesen a „Schwäbische Türkei" (Bara­nya, Tolna, Dél-Somogy) is. 43 Az egyelőre más — északnyugati — megyékben jelent­kező, „szerényebb igényű, csak a Balatonig húzódó" térképekről hírt adó cikkek mellett az ingerültséget különösen az növelte, hogy az interpellációs vitával szinte egyidőben a TESz ügyvezető alelnöke, Szörtsey József a Nemzeti Figyelőben nyílt színvallást követelt Németország mellett. Mindezek következtében a kormány kül­politikáját, illetve a német-magyar viszonyt a vármegye hivatalos lapjában, a Du­nántúlban 1935 júliusában így értékelték: „A vakságnak és a szolgalelkűségnek a netovábbja, amikor olyan bajtárs mellett akar valaki színt vallani, aki még a léte­zését sem ismeri el". 44 A német külpolitikai törekvések irányultságát, veszélyességét és következményeit teljes mértékben a Pécsi Napló ismerte fel. A lap április 6-i száma az európai hely­zet elemzéséből és a közelmúlt két kiemelkedő eseményéből (Saar-vidéki szavazás, a német védkötelezettség visszaállítása) vezeti le meglepő előrelátással a „Drang nach Osten" politikájának gyakorlati megvalósulását a konkrét lépésekben is (még ha azok nem is egészen a jelzett sorrendben következtek be). „Ezt szükségszerűen fogja követni Ausztriának Németországba való beolvadása, az ún. Anschluss. Majd tervszerűen a Memel kérdés, a lengyel corridor... és a csehországi németeknek beolvasztása a nagy német egységbe." Az újság rámutat az egyre fokozódó német orientációra, ami Magyarországnak végzetszerű kötődését hozza Németországhoz. ,,A Drang nach Osten útja pedig rajtunk keresztül fog vezetni. Magyarország bele­kényszerül teljesen a német érdekszférába. Alkotó része lesz a nagy német egy­ségnek, kezdetben gazdaságilag, majd politikailag és végül fajilag is". 45 A nagynémet törekvések irányultságának felismerése kiegészítette a védőbástya­szerep hagyományos felfogását. A helyi lapokban — igazodva Tury Béla „két ma­lomkő" elvéhez - a későbbiek folyamán egyre gyakrabban együtt jelentkezik a két

Next

/
Oldalképek
Tartalom