Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

49 Lásd a 47. sz. jegyzetet, 1919. szept. 28., 742/hdm. sz. 50 Uo. október 5-i helyzetjelentés. 51 HIL Kaposvári körletparancsnokság iratai. Tolnai gy. e. távirata 1919. szeptember 23-án a körletparancsnokságnak. A szervezés folyamatát és részleteit illetően lásd Rózsai Ágnes: A magyar nemzeti hadsereg szervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921. (Somogyi múzeumok közleményei, Kaposvár 1973, 149-163.) Az általa föl nem dolgozott 1105-7/kt. 20. sz. jelentést (kaposvári gy. e. parancsnokság a helybeni körletparancsnokságnak 1920. december 30-án) legalább a jegyzetben érdemes ismertetni: (A 46. gyalogezred) 1919. augusztus 8-án indult el Szegedről Dorozsmára, ahol az ottani lakosság a templomtéren összegyűlve, virágcsokrokkal fogadta őket. Itt egy kis csapat vörös katona egy hadnagy vezetése alatt csatlakozott hozzájuk. Első éjjelezésük a kiskunhalasi tanyákon volt, ahol arról értesültek, hogy Halast már megszállták a románok. Továbbvonulva nyugat felé, Jánoshalma lakosai, élükön apácákkal elébük jöttek és megvendégelték őket. Kémekkel is találkoztak. Hajóson éjjelezve, Dusnoknál keltek át a Dunán és Faddnál léptek dunántúli területre. Dunán egy angol monitor cirkált, amely kölcsönös üdvözlések után elhajózott. Szekszárdon Tolna megye főispánja megtagadta a toborzás támogatását, ezért följelentették és nemsokára le is mondott. Kaposvárott nemcsak hogy nem fogadták őket, de az akkori állomásparancsnok is megtagadta a támogatást, aki a városban járást még a tiszteknek is megtiltotta. Egész Kaposvár fel volt ellenük izgatva, a helybeni katonaságtól járőrök cirkáltak a városban, még a géppuskákat is riadóztatták ellenük. Három nap alatt azonban a kedélyek lecsillapodtak és már nem néztek rájuk olyan ellenséges szemmel, mint amikor bevonultak. (Aláírva Fülöp alezredes, ezredparancsnok.) Ehhez annyit, hogy Kaposvárott előzőleg a Prónay-különítmény (amely nem tartozott az ezredhez) már leadta névjegyét. 52 Horváth Kázmér i. m. 26-27. p. Nendtvich is említi. Moore alezredes küldetéséről lásd még Hardy Kálmán sorhajóhadnagy jelentését: HIL VKF 1919. nov. 24, 2374. sz. 5:5 HIL VKF 2. doboz, 2234 la. sz. 1919. november 9-ről. Riffl alezredes tervezete a baranyai bevonulásra. - A baranyai helyzetjelentés: Kaposvári körletparság iratai 2. doboz, 1118/6. 1919. nov. 23. 54 Kaposvári körletparancsnokság iratai, 2. doboz, szám nélküli jelentés Moritz Kálmán őrnagytól 1919. nov. 23-án. 5j Zala (Nagykanizsa) 1919. dec. 30-i száma, dr. Degré Alajos szíves közlése szerint. Más határincidensekről is van ott szó. A HIL VKF/2467. jelentés szerint Rédicstől északnyugatra egy jugoszláv járőr átpártolt, mire a magyar határrendőrség maga előtt jugoszláv csapatokat nem észlelve, egy századdal és három géppuskával átlépte a demarkációs vonalat és a lakosság csatlakozása mellett Alsólendváig nyomult előre. Itt gyalogsági és tüzérségi tüzet kapott, mire lövés nélkül visszavonult a demarkációs vonalra. Lásd még HIL VKF 13. dobozban az 1919. dec. 16-i jelentést. 50 HIL VKF 2/2519, 2537, 2565 (dec. 4.) Az 1919. december 12-i helyzetjelentés (2719. sz.) írója, Stomm Marcell vkt. százados rezignáltán állapítja meg, hogy a szerbek semmi pozitív jelét nem mutatják, hogy ki fogják üríteni Baranyát, hacsak a szerb katonaság nagyarányú rablásai és fosztogatásai nem jelentik a kiürítés előmunkálatait. °

7 Sforza gróf olasz külügyi államtitkár informálta így a római magyar ügyvivőt. = Gerald Schlag: Zur Burgenlandfrage von Saint Germain bis Venedig. Burgenländische Heimatblätter, 1970, 100-101. p. 58 Knézy 164-166. 09 Nendtvich hagyaték (JPM). Nendtvich polgármester bizalmi embere be volt épülve a szocialista pártszervezet vezetőségébe, tőle az ülés anyaga. — Fischer Ferenc a 20-as évek végétől Keresztes-Fischer néven ismert, kétszer volt belügyminiszter, a Gestapo 1944. március 19-én letartóztatta, meghalt 1947-ben. m Linder Béla (1876? Budapest - 1962, Belgrád) Linder György majsi jegyző, függetlenségi párti képviselő fia, az !. világháború végén csapatszolgálatra kirendelt vezérkari ezredes. A háború előtt Ferenc Ferdinánd környezetéhez tartozott. A Károlyi kormányban hadügyi, majd 1918. december 12-ig tárcanélküli miniszter, majd a rendőrök szakszervezetének titkára, a Tanácsköztársaság idején katonai attasé a bécsi magyar követségen. Utána Ausztriában, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban élt. Szlavóniai születésű felesége egy cs. és kir. szerb nemzetiségű huszárezredes lánya, akinek révén kapcsolatai voltak szerb befolyásos körökkel. Pécsi polgármestersége történetével Hajdú Gyula foglalkozik, akinek a figyelmét elkerülte ez a cikk: Hóry László: Linder Béla politikai kalandjai Belgrádtól Törökországig. A pécsi munkásság röpirata Linder ellen. (Az Ország, 1944. június 3, 11-12. p.) Testvérével, Linder Ernő pécsi keresztényszocialista újságíróval nem is érintkezett. Baranya visszacsatolása előtt Belgrádba menekült. Amikor a németek 1941 áprilisában elfoglalták Belgrádot, „Volksdeutschnak" adta ki magát, de a legelső alkalommal Törökországba távozott, ahon-