Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

kellenek. Linder Béla már 1920. novemberében kérte a belgrádi kormánytól, hogy Baranyában hadsereget szervezhessen, de semmi nyoma nem maradt annak, hogy kapcsolatba lépett volna olyan tisztekkel, akiket az ellenforradalmi kormányzat az 1918/19. évi szereplésük miatt a szolgálattól felmentett és az egyenruhaviseléstől is eltiltott. Még az Ausztriába és Jugoszláviába menekült vörös tisztek sem mentek Pécsre, Nem tartott például összeköttetést a Zomborba hazatért Sárái Szabó Tibor volt huszárkapitánnyal sem, márpedig a legendes 39. vörös dandár parancsnokának megjelenése Pécsett visszhangot keltett volna. Sárái Szabó Tibor négy évtized múltán is írásban szögezte le azon véleményét, hogy a pécsi puccsot jugoszláv zsoldosok csinálták és az belgrádi nacionalista érdekeket szolgált a magyar nép kárára.

86 Már pedig Sárói még Károlyi Mihály kormánya idején belépett a KMPbe, tehát nacionalista elfogultsággal egyáltalán nem is gyanúsítható. Linder és Dobrovits Belgrádban kihallgatásra jelentkeztek Pasié miniszterelnöknél és azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a belgrádi kormány engedélyezze Károlyi Mihály Pécsre utazását. Azonban Petár király halálának hírére augusztus 17-re virradó éjjel összeült a jugoszláv minisztertanács, amely a nemzeti gyász hangulatában úgy határozott, hogy abbahagyja a kiürítés halogatását és eleget fog tenni az antant felszólításának. Linder már csak azért tért vissza Pécsre, hogy családját magával vigye. 1921. augusztus 17-re virradó éjjel 40 vagonból álló vasúti szerelvény indult Pécsről Eszékre, amely a szerb városparancsnokság irodáit, kaszárnyaberendezéseket, a szerb katonatisztek, állami hivatalnokok és tisztviselők magánbútorait vitte el. Gösset ezredes megjelent Djordjevic ezredes szerb városparancsnoknál és követelte Raie kormánybiztos azonnali eltávolítását Pécsről, mivel Raie és az általa irányított sajtó még mindig izgatott a kiürítés ellen. „Fegyverkiosztás még nem nyert megállapítást, csak beszélnek róla. Munkássággal az öszszeköttetés megvan, 80% mellettük van, 20% a köztársasághoz való csatlakozást követeli" az aznapi kaposvári helyzetjelentés szerint.

87 Ezt pedig a Budapesten jelentkezett munkás- és bányászdeputációk "tanúsították. Dobrovits másnap külön kihallgatáson jelent meg Pasiénál és támogatást kért tőle a baranyai kérdésben. Pasié kijelentette, hogy egy fegyveres támogatás nagy komplikációkat vonna maga után, mert az SHS állam a trianoni szerződés idevonatkozó pontjait respektálni köteles és ez ügyben magasabb fórumokat illet meg a döntés joga. Dobrovits kijelentette, hogy Baranyában 00 000 ember van kompromittálva a megszállás folytán, és ezért biztosan számítanak a magyar kormány retorziójára. Ebből kifolyólag fegyveres ellenállásra is készek.

88 Pasié azonban inkább hitt a hivatalos helyzetjelentéseknek, mint a festőművész fantáziájának. Az, hogy a belgrádi kormány az eredetileg megállapított augusztus 18-i határidő helyett, csak 20-án volt hajlandó megindítani a kiürítést, arra volt jó, hogy a menekülőknek idejük legyen távozni. Djordevic ezredes augusztus 18-ról 19-re virradó éjjel a pécsi köztársasági karhatalmat lefegyverezte és intézkedett, hogy a szerb katonaság mindennemű politikai mozgolódást és tüntetést fojtson el. Raie kormánybiztos kihirdette, hogy aki nem akar Pécsett maradni, az 11 és délután 3 órakor Eszék felé induló különvonatokon eltávozhat. Bajáról Szabadkára indult egy menekülőket vivő vonat, amelyet az „ébredő magyarok" kővel megdobáltak. Sokan szekereken, kézikocsikkal, gyalog vágtak neki a világnak. Voltak menekülők a szerb, sőt sokác nemzetiségű lakosok közül is. Az eltávozottak egy része később visszatért és újból elfoglalta munkahelyét. Gosztonyi Gyula, a Pécsre kijelölt és dr. Prakatur Tamás, a Baranya vármegye számára kijelölt kormánybiztos Szent István napján átvették a közigazgatást Raie