Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921
mint a romokra és nélkülözésre, amely a dolgozó rétegeket és a körzetet érné ... A független köztársaság a kiürítés közben és nyomban utána zavart keltene. Fontosnak vélem a megszabott határidők betartását, augusztus 20-án Pécs kiürítését, hogy csökkenjen a lehetőség a szerbek fosztogatása, adószedésük, zavart keltő propagandatevékenységük és a kommunisták szervezkedése számára. A kommunisták lényegében mind menekültek, tömegeik nincsenek, de a jugoszláv szervek támogatásának hála, rendes munkásembereket is terrorizálnak és együttműködésre kényszerítenek. Linder Béla és Dobrovics — a két vezető — jelenleg Belgrádban van. Javaslom: meg kell akadályozni, hogy visszautazhassanak. Feketét pedig le kell tartóztatni és deportálni . . . Rajits főispánt Belgrádba kell rendelni és maradjon Baranyán kívül. Gyorgyevics makacs, mint egy öszvér, de tisztességesnek tartom. Gösset ezredes." 81 Az intézőbizottság nyilvánvalóan a Baranya-bajai szerb—magyar köztársaság parlamentjének a szerepét játszotta volna, hatóköre végeredményben Pécsre korlátozódott, kormányalakításra nem került sor. 82 Pécs utcáin Magyarország mellett tüntettek és a tüntetőket szerb lovaskatonák végigkardlapozták. Ezen mit sem változtatott, hogy augusztus 15-én Mohácson, Szigetváron, Siklóson és Barcson rögtönzött népgyűlések mondották ki e városok csatlakozását az új köztársasághoz és hogy református magyar községek részéről is beérkeztek Pécsre csatlakozást bejelentő táviratok. Hiszen a német és sokác községek hallgattak azért, mert az ő csatlakozásukat a megszálló hatóságok nem erőltették. Annál erélyesebbek voltak Baján, ahol a Baranyai Magyar Újság aug. 15-i rendkívüli kiadásából értesültek, hogy Pécsett kikiáltották a Baranya-bajai szerb-magyar-német köztársaságot, (így nevezi az augusztus 16-án megjelent bajai Független Újság száma.) A bajai városháza nagytermében ideiglenes intéző bizottság alakult a szocialista párt- és szakszervezet által ajánlott tagokból. A bajai intézőbizottság csak azt a határozatot hozta, hogy „Előre" névvel újságot adnak ki, amelynek az első számát azonnal meg kell jelentetni. A Corvin-nyomda tulajdonosa azonban nemcsak megtagadta az új lap és benne a Baranyai Magyar Újság tartalmának kinyomtatását, hanem a nyomdászai is kiszöktek a városból. Végül is az „Új Élet" nyomda munkásait kényszerítették szerb rendőri karhatalommal az „Előre" augusztus 16-i számának a kiszedésére. 83 Az Új-Szeged körüli falvak lakosságát összehívták azzal a meghagyással, hogy a köztársaság mellett tüntessen. A Vezérkari Főnökség augusztus 16-i jugoszláv helyzetjelentése szerint Baranya kiürítésével kapcsolatban a pécsi kommunisták 100 000 plakátot és röpcédulákat nyomtattak, amelyeken a népet fegyveres ellenállásra, a bányák felrobbantására és a paloták lerombolására lázítják. A földmunkásoknak földosztás esetén ingyen földet ígértek, mire egy részük tényleg megtagadta a földbirtokosoknak az engedelmességet. Sándor régenst rádiogrammal hazahívták külföldről Belgrádba, mert Petár király állapota válságosra fordult. 84 Az öreg király éppen ezen a napon meg is halt. Annak, hogy a „köztársaság" lakosságát fegyverbe szólították, az az eredménye volt, hogy Pécsett augusztus 17-én megalakult egy karhatalmi század Keinrath arany vitézségi érmes tartalékos főhadnagy parancsnoksága alatt, aki a városi (nem a szerb állami) rendőrségen a legénység parancsnokának a funkcióját látta el. Budapesten úgy tudták, hogy az 340 főnyi „vörös csapat", amely a pécsi huszárlaktanya gyakorlóterén polgári ruhában, kommunista sapkával fegyver nélkül gyakorlatozik és hogy ennek a tagjai és más, nem katona egyének lakásaikon fegyvereket tartanak elrejtve. 85 Arra a hírre, hogy köztársasági zászlóaljakat fognak felállítani, amelyeket a jugoszlávok látnak el ruházattal, fegyverrel és felszereléssel, minden józan gondolkodású embernek az jutott eszébe, hogy ehhez tisztek is