Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921
lommal pazarul feldíszített. Pécs lakossága távolmaradt az ünnepségről, megjelent viszont néhány szerb falu népének egy része, pár magyar falunak hatósági preszszióval behozott parasztsága, de a Pécs vidéki sokác falvak lakossága nem jött be a városba, így az ünnepség kudarcba fulladt. 71 I. Petár király - aki magyarul is jól beszélt - ebben az időben már olyan súlyos beteg volt, hogy az uralkodói teendőit Sándor trónörökös, mint régens látta el, aki nagyszerb és kommunistaellenes politikát folytatott. Az ő szellemében fogant a vidovdáni alkotmány, amelyet a parlamentje 1921. június 28-án 223 szóval 35 ellenében szavazott meg és amelynek értelmében a horvát báni méltóság megszűnt. Az ellene elkövetett merénylet után feloszlatták a jugoszláv kommunista pártot, de a kiürítendő területen működő és heterogén összetételű pártszervezeteket nem bántották. 72 Nem sikerült a Linder Béla ellen elkövetett merénylet sem, amelynek elkövetője - egy kaposvári tiszt - elfogatása előtt agyonlőtte magát, társai azonban kézre kerültek és vallottak. Az ügy kivizsgálására Újvidékről is küldtek ki detektíveket. 73 Stejic, a szerb trónörökös ellen elkövetett merénylet végrehajtója, úgy vallott, hogy egy kommunista szervezet tagja, amelynek célja a trónörökös és a jelenlegi vezető kormányférfiak megölése után a hatalmat kezükbe ragadni és Jugoszláviában a proletárdiktatúrát kikiáltani. Később azt is beismerte, hogy az utasításokat a parlament épületében a kommunista képviselők klubjában kapta. Miután a merénylet nem sikerült, Sándor régensherceg és Pasié miniszterelnök valamennyi szövetséges hatalom fejétől üdvözlő táviratokat kapott. Laibachban (Ljubljana) és Szarajevóban hálaadó istentiszteleteket tartottak. Zágráb a merénylet hírét teljesen hidegen fogadta. Ebből kifolyólag július 6-ig 700 személyt tartóztattak le, mire Csicserin külügyi népbiztos a belgrádi kormánynak rádió útján tudtára adta, hogy ha föl nem hagy a kommunisták üldözésével, az Oroszországban levő jugoszláv tiszteket túszok gyanánt ugyanolyan elbánásban fogják részesíteni, mint amilyenben a szerb-horvát-szlovén kormány a kommunistákat részesíti. A kommunistaellenes intézkedések azonban tovább folytak, 1921. július 31-én feloszlatták a pártot is és elrendelték, hogy az 58 kommunista képviselői mandátumot pótválasztások útján kell újból betölteni. 74 Ez alkalmat adott a pécsi keresztényszocialistáknak arra, hogy röpiratot terjesszenek a munkásság közt, amelyben hangoztatták, hogy „azért, mert valaki vörös katona volt, vagy mert most tagja a pécsi szocialista pártnak, nem fog a hajszála sem meggörbülni", annexió esetén pedig kommunista szervezkedés éppen úgy nem lesz lehetséges, mint a Horthy-hadsereg bevonulása után, mert „a szerbek saját hazájukban börtönbe vetik és agyonverik a kommunistákat." 75 Gösset angol ezredes, mint a baranya-bácskai antantmisszió elnöke, augusztus 9-én vette át hivatalát Pécsett. Augusztus 12-én déli 12 órakor a pécsi munkásság sztrájkba lépett, hogy a Horthy-hadsereg bevonulása ellen tüntessen. Ez alkalommal beverték a le nem zárt üzletek kirakatait és a nemzeti kaszinó ablakait azon a címen, hogy onnan rájuk provokáló megjegyzéseket tettek. Egy őket fényképező fotográfust megvertek. Raie kormánybiztos hirdetményben szólította fel a munkásságot, hogy tüntetések alkalmával higgadtan viselkedjen, viszont a velük nem rokonszenvezőket intette, hogy ne ingereljék a tömeget. 76 A munkásság azonban nem volt egyöntetű, amit Löbl Árpád is tanúsít: „Résztvettem egyes gyárak (pl. a Zsolnay-gyár) munkásságának mozgósításában, kihozásában az utcára, mert esetleg akadtak olyan gyárak, ahol bizony megvárták a felvonuló tömegeket, elvárták a tömegtől, hogy segítsen az ideiglenes politikai röpsztrájkok megszervezésében, a tüntető felvonulásban való részvételre „kényszerítésben" . . ." 77 (Löbl teszi ezt a szót idézőjelek közé.)
