Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

járói 1920. július 23-án számolt be a pártszervezetnek a régi sörházban tartott szigorúan bizalmas összválasztmányi ülésén. Polácsi elmondta, hogy őt Belgrádban úgy informálták, hogy Pécs és Baranya szerb megszállása a békeszerződés ratifi­kálásáig, de lehet hogy azután is három-négy hónapig el fog tartani. A belgrádi kormány nem zárkózik el attól, hogy megtartsák a községi és törvényhatósági vá­lasztásokat, sőt az az álláspontja, hogy népgyűlési határozattal föl kell éleszteni a Nemzeti Tanácsot, sőt Pécs város ,,antiszociális vezetőjének" leváltásáról is szó lehet. Polácsi ezután még azt mondta, hogy a nemzetgyűlési képviselőket a ma­gyar törvény szerint a budapesti parlamentbe választanák meg. Ott azonban őket semmi esetre sem fogadnák el, vagy pedig a képviselők azt mondanák, hogy nem mernek Budapestre menni, mert agyonütnék őket. Ebből aztán ország-világ előtt nyilvánvaló volna a mostani zilált, képtelen helyzet. Egy felszólaló (Göntz) Polácsi beszámolója után indítványozta, hogy kérdezzék meg az összmunkásságot. Sokan kilépnek a pártból, mert annak a vezetősége olyan lényeges intézkedéseket tesz, amelyekről nem tudnak, illetve csak utólag értesülnek s ezért a felelősséget vál­lalni nem hajlandók. 59 Az 1920. augusztus 8-ára összehívott népgyűlés kimondta a szerbek által koráb­ban feloszlatott Nemzeti Tanács meg- illetve újraalakulását. Elnökévé dr. Doktor Sándor kórházi főorvost választotta meg, aki ezt a tisztséget - akkor még mint szabadkőműves és polgári radikális - korábban is betöltötte. Ahhoz is megkapták a szerb hatóságok hozzájárulását, hogy vejét, dr. Hajdú Gyulát olaszországi emig­rációjából hazahívhatják. Hajdú a vasúti állomásról a bányászok nagy ünneplése mellett vonult be a városba. Az ő ottlétében ejtette meg a Nemzeti Tanács a vá­lasztásokat, amelyeket a lakosság egy része bojkottált (a választási névjegyzékbe fölvett 12 876 fő közül 3732 nem szavazott). E választások a szocialisták nagy győ­zelmével végződtek, rajtuk kívül még polgári radikálisok és néhány pártonkívüli jutott be a törvényhatósági bizottságba. Ez az alakuló közgyűlés Doktor Sándort választotta elnökévé, a következő közgyűlésen pedig Linder Bélát polgármesterré akit maga Hajdú pártfogolt, egyúttal pedig betöltötte a tanácsnoki tisztségeket is. Linder 1920. szeptember 23-án az új városi vezetőséggel megjelent Nendtvich pol­gármester hivatalos helyiségében és felszólította, hogy adja át hivatalát, mivel megbízatási ideje lejárt. Nendtvich ezt megtagadta, mire Linder határrendőrökkel vezettette ki a polgármesteri hivatalból. Autón kivitték a demarkációs vonalra és ott a sorsára hagyták. Az eddigi főjegyző és tanácsnokok ezek után ellenkezés nélkül adták át hivatalukat, a városháza tisztviselői pedig néhány kivétellel kijelen­tették, hogy hajlandók tovább dolgozni. Linder 68 városi alkalmazottat, akik Nendt­vich hívei voltak, elbocsátott állásából, helyettük pedig 117 új embert vett föl, nagy­részt emigránsokat. 61 Nendtvichnek szerb hatósági közegekkel való eltávolítása azonban még a Horthy-ellenes munkásságban is vegyes visszhangot váltott ki, mert a polgármester pécsi illetőségű lévén senkinek sem volt joga őt a városból kitoíoncoltatni. Pécsen kívül a Magyarországnak visszaadandó terület többi része továbbra is a szerb hatóságok igazgatása alatt maradt. Tudunk egy tárgyalásról, melyet Linder Béla és Jászi Oszkár 1920. november 18-23. közt Belgrádban Pasic miniszterelnök­kel, Nincic külügyminiszterrel, Draskovic belügyminiszterrel és más politikai ténye­zőkkel folytattak a baranyai kérdésben, amikor kilátásba helyezték nekik, hogy haj­landók a kiürítendő terület közigazgatását a magyar forradalmi emigráció kezébe adni, de azzal a feltétellel, hogy a szocialisták együttműködjenek a polgári pár­tokkal. 62 Már most a pécsi szocialista pártszervezet Hajdú Gyula ösztönzésére a III. Internacionáléhoz csatlakozott, magát az illegalitásba vonult Kommunisták Ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom