Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

lat, a másikban Csele-patak torkolatától Szajk—Villány—Siklós—Drávaszentmárton vonalát javasolta határnak. A Cosic-féle memorandum már az egész megszállott terület okkupációját indokolta. Azonban a bánsági román-szerb határvita elmérgesedése, a horvátok elégedetlensége Belgráddal szemben, később pedig az angolok és olaszok hajlandósága a magyar békefeltételek enyhítésére, arra késztette a jugoszláv békedelegációt, hogy a baranyai határkérdést a békekonferencián többé ne hozza elő.

41 Már csak a megszállás tartamának meghosszabbítására törekedhetett, elsősorban fegyveres erejére támaszkodva. Szükség esetén fegyveres fait accompli elkövetésére is el volt szánva, mint ahogyan vendvidéki igényei érvényesítésénél is megtette. A szombathelyi katonai körletparancsnokság 1919. augusztus 7-én jelentette a hadügyminisztériumnak, hogy „megbízható és közismert petánci lakos" közölte a muraszombati főszolgabíróval, hogy a radkersburgi jugoszláv főparancsnok alkalmasint már a következő napon megkezdi az előnyomulást Muraszombat felé. (Az Ausztriának visszaítélt Radkersburg még mindig jugoszláv megszállás alatt állott.) Murán átjárók készültek és Bad Gasteinba állítólag egy jugoszláv zászlóalj érkezett. A Mura vonalát védő három határvéd vörösőrzászlóalj augusztus első hetében elszéledt, tehát báró Lehár Antal ezredes, a körletparancsnok csak egy tiszti századot tudott Muraszombat védelmére kirendelni.

42 A tisztiszázad a vendvidéki ellenforradalom történetéből ismert Perneczky százados parancsnoksága alatt állott, a páncélvonat pedig vörösből vedlett fehérre. Smiljanic tábornok azonban csapatai összevonásával csak augusztus 10-én készült el, amely napon Radkersburg körletében 7 zászlóalj, 8 lovasszázad és 5 üteg gyülekezett, ami megfelelt egy kombinált hadosztálynak. (A 36. károlyvárosi (Karlovac) és 37. laibachi (Ljubljana) gyalogezred, a marburgi (Maribor) 45. gyalogezred III. zászlóalja, a drinai tüzérezred két ütege, két tarackos üteg, az 1. marburgi tábori ágyús üteg, egy ezred lovasság és a műszaki csapatok.) Muraközben három szabadcsapat készült csatlakozni, amelyek vend-, horvát- és tengerparti légiónak nevezték magukat, állományuk öszszesen egy zászlóaljat tehetett ki. Augusztus 12-re virradó éjjel indult meg a támadás. A zöm Uzorinac ezredes parancsnoksága alatt Radkersburgról, két kisebb oszlop pedig Luttenberg (Ljutomer) és Muraszerdahely felől nyomult előre, még aznap megszállva Muraszombatot, Belatincet és az egész Vendvidéket Kerka patakig.

43 Az inkább csak szimbolikus erejű magyar határvédelem éppen hogy idejében vissza tudott vonulni. A szombathelyi körletparancsnokság hadikövetet küldött Muraszombatba, akit Perkó alezredes (volt osztrák-magyar tiszt) barátságosan fogadott. Azt állította, hogy nincsenek ellenséges szándékaik, csak a vendek lakta területet (Prekmurje) szállják meg egészen Rédics vasúti állomásig, mert azt a békekonferencia Jugoszláviának ítélte. Ugyanakkor az alantas jugoszláv tisztek és a legénység egészen nyíltan beszéltek arról, hogy Szombathelyig fognak előnyomulni. Smiljanic tábornok hadosztálya tényleg megállott Domonkosfa-Kapornak-Kis- és Nagydolány vonalában és augusztus utolsó harmadában még előbbre tolta állásait Muraszombat tájékán/

14 Lehár Antal írja, hogy a jugoszláv csapatok parancsnoka egyáltalán nem titkolta, hogy neki az az utasítása van, hogy csak abban az esetben nyomuljon tovább, ha az osztrákok Stájerországból magyar területre lépnének. Ebben az esetben Sopron irányában menetelt volna tovább, hogy a csehekkel fölvegye az összeköttetést/'

5 A korridor megvalósulásának a terve valóban kísértett, mert augusztus 14-én négy csehszlovák zászlóalj három üteggel szállta meg Ligetfalut (a Duna jobbpartján, ma Pozsony tartozéka), habár ekkora erőre az ottani magyar határvédszázad elfogására nem is volt szükség. A budapesti antant-tábornoki misszió tiltotta meg a korridor-hadműveletek folytatását.

46