Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei

az elutasító intézkedéseivel a püspök a németi plébánia iskola ügyeit kívánta megvalósítani, illetve az 1845-ös egyházi látogatáskor leírtaknak érvényt szerezni. Pogány községben az uradalmi felügyelő a falu közepén álló hajdúházat iskolának javasolta. Az épület felülvizsgálása után még a nyár folyamán az átalakítási munkálatokat elkezdték, hogy az a célnak megfeleljen. A község lakóit kötelezték, hogy ,,kézi és szekeres" munkát adjanak a szükséges átépítéshez, a földesurat, hogy építőanyagot és az építkezés költségeit fizesse ki/'

9 Az 1846-ban a püspök által a „Karok és Rendek" elé terjesztett jelentésében olvashatjuk, hogy Pogányban létrehozták az iskolát, amelyben a „tanítónak nem csak szállása van, hanem egy szükséges padokkal, táblával sat. ellátott tanoda szoba is van".

50 Az újonnan fölállított iskola tanítójának a járandóságát is a püspökség rendezte, illetve előírta : ,,a pogányi hivek tanítójuknak évenként azon gabonát és járandóságokat mellyeket eddig a németi tanítónak fizettek, adják (pogányinak). De mivel ez élelmezésére elégtelennek találtatott, az volt tanácskozásunk eredménye, hogy e hiány a földes Uraság kegyelméből évenként 12 p. mérő gabonával, 9 öl fával és egy fél teleknek kihasitásával pótoltassák, a hivek pedig nem csak e püspöki megyében, hanem országszerte közönségesen divatozó és felsőbb rendelésből eredt szokás szerint a tanítónak ezen kihasítandó féltekét mindenkép miveljék és annak tüzelő fáját megvágják és behordják. Igy lőn Pogány helységben iskola, hol ez századokon át nem létezett, és pedig jobbadán a földes Uraságnak kegyességéből, nem pedig mint az eddig divatozó k. rendeletek es a mult evi iskola rendszernek VIII. fejezete 1. é-s 2. szakasza elhatározták: hogy ki az alsó elemi tanodák építési, s minden egyéb felállítási és fentartási költsége az illető községek terhére esik - igy a tanítok dija s a tanodák szükséges kellékkeli ellátási is."

51 A Németi-Szalánta közös iskola tanítójának a fizetése Pogány község elvesztésével lényegesen csökkent. A féltelek megművelésére továbbra is kötelezik őket. Kiegészítő fizetést az uradalom részéről 12 mérő pozsonyi búzát kapott. A püspök úgy vette, hogy Pogány község 59 telek és 700 lakos után, Németi és Szalánta azonosnak mondható: 62 3

//

i telek, 700 lakosa a települések nagysága és lélekszáma egy-egy iskola és egy-egy tanító eltartására alkalmasak. A tanítók jövedelmét megfelelőnek, sőt úgy véli, hogy „bár minden tanító hasonló jövedelmekkel bírna".

52 A németi iskola ügyét a püspök döntése ellenére 1847-ig nem sikerült rendezni: tanítójuk, Csűri János ismét a megyéhez fordul, hogy földje műveletlen maradt, és azt saját költségén kellett megmunkáltatnia: „Kéri tehát a makats községet, hanyagságból elmaradt hiány pótlásokért a fent emiitett 45 f 36 krajcár váltó fizetésben elmarasztalni."

53 Perczel főbíró 1847-ben keltezett előterjesztésében leírja, hogy a községek az elmarasztalás ellenére a tanító földjét nem művelték, 1847-ben az első és második szántást szintén nem végezték el. A tanítói föld művelésének készpénzben történő megváltását továbbiakban is úgy vélte, hogy azt a két falu tévesen értelmezi, illetve a püspökség döntését nem veszik tudomásul: a gyermekek után járó kötelező tandíjnak tekintik,

5/1 feltételezhető, hogy az egész iskolai ügyet az 1848-as forradalmi események zárják le, amikor a robotot végleg eltörlik. A többi bosnyák horvát községekben az önálló iskolák milyen körülmények között jöttek létre, arról levéltári adatok eddig nem kerültek elő: kisebb-nagyobb súrlódások feltételezhető, hogy ott is voltak. A megye és a püspökség az 1845-ös évek után az iskolák szervezését tekintette egyik főkérdésnek. Egyedül Szőke falunak a 19. században nincs önálló iskolája. A kökényi iskola szervezéséről és beindulásáról keveset tudunk: 1844 telén az iskolát 12, tavaszi hónapokban 3-4 gyerek látogatja.

55 Nem tudjuk, hogy az oktatás helyben folyt-e, vagy a gyerekek Keszübe jártak át. Az 1847-es iskolai összeírás szerint a faluban nincs „tanoda": továbbra is a ke-