Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Boda Miklós: A „sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei

Befejezésül adózzunk ismét a sevillai-kódexek egykori tulajdonosa, Fernando Coton emlékének, egy mások által is felvetett probléma felelevenítésével: Mi késztette Colont arra, hogy annyi Janus-kötetet beszerezzen; mai ismereteink szerint két kéziratos és ugyanennyi nyomtatott kötetet? Székely György nézete szerint, melyet Kovács Sándor Iván is megerősít, a Janus-művek ismert földrajzi vonatkozásai keltették fel a figyelmét. Horváth István úgy véli, hogy mivel a nápolyi királyjelölt (Anjou René) politikai érdekeit képviselte Janus a Carmen pro pacanda Italia versfolyamában, aki Kolombusz Kristóffal is szoros kapcsolatban állt, a kézirat megvásárlásával atyja emlékének adózott Colon.

66 A magunk részéről igen figyelemre méltónak tartjuk — ilyen vonatkozásban is — Maximilianus Transsylvanus (1490 k.-1538), vagy ahogy korábban emlegették történészeink: Erdélyi Miksa némikép ma is rejtélyesnek számító személyét.

67 Colon és ő is V. Károly császár környezetében tevékenykedtek, már csak ezért sem valószínű, hogy nem ismerték egymást. Az meg végkép elképzelhetetlen, hogy Fernando Colon, annak a szakértői bizottságnak a vezetője, mely a Magellanexpedíció eredményei alapján volt hivatva dönteni a spanyol és portugál érdekszféra, illetve a ,,fűszer-szigetek" vitás kérdésében, ne ismerte volna az expedícióról szóló beszámolóját elsőként, 1523-ban publikáló Maximilianus Transsylvanust. Sokkal inkább az lehetett az igazság, hogy Maximilianus egyenesen Colon kezére dolgozott a spanyol érdeket Európa-szerte népszerűsítő tudósítással, mely szinte egyszerre jelent meg Kölnben és Rómában. Ö is földrajzi - és természetesen politikai — érdeklődésű volt mint Colon, de már csupán a név is, melyet viselt, megmagyarázza esetleges érdeklődését Janus és művei iránt. Mindezt nyilván nem habozott a szenvedélyes könyvgyűjtő Colonnak is tudtára adni, hisz a híres magyar költő fényében ő, az idegenbe szakadt „barbár" is sütkérezhetett. Elmondhatjuk, hogy a Sevillában felfedezett kódexek, a „felfedezések korát" is visszaidéző, jelentős emlékei Janus Pannonius életének és munkásságának. A tanulmányozásuk során felvetődő problémák valóban megnyugtató megoldása további elmélyült kutatómunkát igényel, melyhez talán néhány megoldási-kísérlettel és adalékkal hozzájárul ez a közlemény is. JEGYZETEK A jelen tanulmány a szerző 1985. május 17-én, az MTA Irodalomtudományi Intézet reneszánsz-kutató csoportja pécsi ülésén elhangzott előadásának rövidített, ugyanakkor jegyzetekkel bővített közlése. 1 Csapodi Csaba: A Janus Pannonius-szöveghagyomány. Bp., 1981, Akadémiai K. (Humanizmus és Reformáció 10.) 2 Horváth Mária: Híradás egy Janus Pannonius-kódexről. = Filológiai Közlöny, 1971. 123—130. p. — Uő. : Vorbericht über einen Janus Pannonius-kodex in Sevilla. = Acta Linguistica 1972. 95-106. p. Uő. : A sevillai Janus Pannonius-kódex. = Janus Pannonius. Tanulmányok. Bp. 1975. (Memoria Saeculorum Hungáriáé 2.) 445-447. p. (További hivatkozásaink Horváth Mária ez utóbbi tanulmányára vonatkoznak.) 3 Horváth János: Janus Pannonius ismeretlen versei a Sevillai-kódexben. = Irodalomtörténeti Közlemények 1974. 594-627. p. Uő.: Les poésies inconnues de Janus Pannonius dans le Manusrit de Seville. = Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae. T. 19. (1—2.) 1977. 1-38. p. (További hivatkozásaink Horváth János az Irodalomtörténeti Közleményekből idézett tanulmányára vonatkoznak.) 4 Horváth Mária: i. m. 452. p.