Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - T. Mérey Klára: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején és az azt követő években

ezer-500 ezer P között, a használt lóerőszám: 20-250, és a termelés értéke: 80 ezer-2 millió P. Ez a meghatározás a gyáriparnak átalakító ágaira vonatkozik, tehát nem terjed ki az építő-, a vendéglátó- és a szolgáltató iparra. (Haidekker Sándor: A magyar középipar helyzete. Bp. 1939. I. A középipar fogalma.) 9 A gazdasági diszkrimináció különösen az ún. második zsidótörvény (1939. IV. tc.) után vált egyre inkább érzékelhetővé. Az ebben a gyáripari kimutatásban szereplő cégminősítés is e törvény egyik következménye. 10 Kopasz Gábor: A pécsi Sopiana Gépgyár. Pécs, 1965. 71—72. p. 11 75 éves a dél-dunántúli áramszolgáltatás. H. n. é. n. 35—36. p. 12

Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története. Bp. 1954. 209-210. p. 13 A vegyiparral kapcsolatosan kell megjegyeznünk, hogy a háború idején a gázgyárban többirányú fejlesztés volt. (Vö. Deák B.-Szita L.: A Pécsi Légszeszgyár, 1870-1970. Pécs, 1970. 69. p.) 14 A mohácsi gyár a jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Junó szappangyár volt. (Erdősi F.-Lehmann A.: Mohács földrajza. Mohács, 1974. 434-435. p.) 15 Gulyás J.-dr. Tóth G.: A kapitalista bőrgyártás. In: A kétszáz éves Pécsi Bőrgyár. Pécs, 1962. 90. p. 16 Déri János-Jancsi Gyula-Gungl Ferenc: A Pécsi Kesztyűgyár története. 1861-1976. Pécs, 1977. 98. p. 17 Erdősi-Lehmann i. m. 433. p. 18 Szita László: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása. 19121944. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1969. 124. p. 19 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BmL) Mohács város polgármesterének jelentése. 1945. március 3. 676/1945. 20 Vörös Márton: Az 1944-1945. évi baranyai felszabadító harcok. In: Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944-1960. Pécs, 1961. 4-67. p. 21 MSZs. XIII. évf. 1946. Bp. 1946. 204-205. p. 22 Az 1946. évi adatok forrása: Gyáripari címtár. 1946. Bp. É.n. Szerk.: Központi Statisztikai Hivatal. 23 Kopasz i. m. 73—74. p. — Bezerédy Győző: A Sopiana gépgyár története a felszabadulástól napjainkig. In.: Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 376. és köv. p. 24 Erdősi-Lehmann i. m. 456. p. 25 75 éves a dél-dunántúli áramszolgáltatás. 36-37. p. 26 Szita László: Adatok a pécsi és baranyai építőipar történetéhez, különös tekintettel a Baranya Megyei Építőipari Vállalatra. In: Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 397—399. p. A téglagyárak néhánya közvetlenül a háborús események miatt is sokat veszített, így pl. a Pécs-Rácvárosi gőztéglagyár téglakészletét, sőt az épületét is a repülőtér építéséhez hordatták el. (BmL, Főispáni ált. 132/1945.) 27 Sárközy Zoltán szíves közlése. 28 Deák B.: A Pécsi Kokszművek Rt. új igazgatósága és az Infláció. In: Deák-Szita i. m. 71-72. p. 29 Kétszáz éves a Pécsi Bőrgyár. 105-108. p. 30 Erdősi-Lehmann: i. m. 456. p. 31 Déri-Jancsi-Gungl: i. m. 46., 57., 98. p. 32 BmL. Pécsi polgármester It. D-12. 38140/1945. 33 Uo. Főszolgabírói jelentések, 1945. 34 KSH It. Gyáripari kérdőívek, 1942. Iparstatisztika. 35 MSZs., XIII. évf., 1946. Bp., 1946. 98. p. (Számokban: Magyarországon 4364 gyár volt, azokban 51 564 tisztviselő és 107 154 szakmunkás dolgozott.)