Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - T. Mérey Klára: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején és az azt követő években

27%-ra, az élelmiszeripari munkások aránya pedig 23,5%-ról 18%-ra csökkent. A gyári munkások arányában tehát a nehézipar javára történt eltolódás. Mi a helyzet a Baranya megyei és az országos gyárak viszonyában? Ha 4. számú táblázatunkat a 2. a. táblázat adataival egybevetjük, kiderül, hogy Dél-Dunántúlon belül Baranya megye gyáriparának gazdasági adatai emelkedtek, a megye gyáriparának súlya tehát megnőtt. Az országos adatokban való részesedés összehasonlítása nem mutat reális értéket, hiszen 1942-ben az adatok csak a megnagyobbodott ország adataival való egybevetést tették lehetővé. Az 1946. évi munkásadatok iparágankénti vizsgálatából kiderült, hogy az ország gyári munkásai közül a kő-, föld-, agyagiparágban dolgoztak a legtöbben Baranya megyében, ahol a gyári munkásoknak közel 10%-át találjuk. Ezt követte a bőripar (8,9%), s a ruházati ipar (6,9%-os) munkás aránya. A villamossági iparban dolgozó munkások 5,4%-át találjuk a Péccsel együtt számított megye területén. Ez már megközelíti a régi arányokat. Feltűnő az élelmiszeripari munkások alacsony aránya (2,9%), bár ehhez azonnal hozzá kell tennünk azt is, hogy 1942-ben a megnagyobbodott országterülethez történt munkásszám viszonyítás ennél is alacsonyabb arányt (2,6%) mutatott. 4. táblázat A gyárak fő gazdasági mutatói Baranya megyében, Dél-Dunántúlon és Magyarországon 1946-ban Ebből Szükséges munkásszám (fő) Terület Ipartelep szünetelt adat hiányzott Alkalmazott munkások (fő) Gépek teljesítőképessége (LE) Szükséges munkásszám (fő) Baranya m. Dél-Dunántúl Magyarország 154 525 4 622 14 17 97 53 ismeretlen 4 909 10 107 260 890 50 838,4 86 818,8 2 161 449,8 8 902 20 111 429 701 Részesedés az országos adatokban % Baranya m. Dél-Dunántúl 3,3 11,4 — — 1,9 3,9 2,3 4,0 2,1 4,7 Részesedés a dél-dunántúli adatokban °/ 0 Baranya m. 29,3 14,4 32,1 48,6 58,5 44,3 Forrás; Gyáripari címtár. 1946. É. n. 14—21 p. adatai alapján. Lényegében tehát Baranya megye gyáriparának szerkezete nem változott a háború után sem. A nehézipari túlsúlyt megőrizte, ami nyilvánvalóan megkönnyítette iparának jövőbeli átalakítását is. Nem téveszthet meg minket a gépek lóerőszámának változatlansága, illetve növekedése, mert — üzemi forrásokból tudjuk - hogy e gépek zöme elavult és elhasznált volt. A gyáripar területi elhelyezkedése nem sokat változott. A gyárak munkásainak nagy többsége (62%-a) 1946-ban is pécsi ipari üzemben dolgozott. Baranya megye iparának fent áttekintett képe korántsem meríti ki a történeti