Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - T. Mérey Klára: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején és az azt követő években

BARANYA MEGYE GYÁRIPARÁNAK HELYZETE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN, ÉS AZ AZT KÖVETŐ ÉVEKBEN T. MÉREY KLÁRA A Balatontól a Dráváig húzódó dél-dunántúli terület egyik legiparosodottabb része mindig a mecseki szénmedencét magába foglaló Baranya megye volt. 1937ben területe 3943 km

2

, Pécs törvényhatósági jogú városé pedig 71 km

2

, vagyis Baranya megye Péccsel együtt számított területe 4014 km

2

, a négy megyét magába foglaló Dél-Dunántúlnak 21%-a volt.

1 1941-ben Baranya megye területe — a Baranya-háromszög visszacsatolásával — átmenetileg megnövekedett, s a Péccsel együtt számított terjedelme 5218 km

2 volt, vagyis a gyarapodás 1204 km

2

.

2 A visszacsatolt terület nagyrészt mezőgazdasági jellegű volt, s az ott levő gyárak, gyárjellegű ipartelepek nem épültek bele szervesen a terület gyáripari hálózatába. E tanulmány alappillérét két összeírás alkotja. Az egyik egy 1942-ben készített gyáripari összesítő, amelynek az a nagy előnye, hogy a megye gyáriparát településekre lebontva közli, és így nemcsak a gazdaságtörténészek, hanem a településekkel foglalkozó helytörténészek számára is jó, használható adatokat ad. Éppen e meggondolás alapján tettük közzé e tanulmány végén a Baranya megyében és - a jugoszláv kollegákra gondolva - a Baranya-háromszög területén található gyárak legfontosabb gazdálkodási adatait, illetve termelőkapacitásuk mutatóit. (A források adatainak használhatóságára, illetve az adatok értékelésére még visszatérünk.) A másik alappillér: egy 1946-ban készített gyáripari felmérés, amely a második világháború pusztításai nyomán vette számba e terület gyáriparát, s teszi lehetővé az adatok összehasonlítását, egybevetését. Mindkét forrás adatsorát - a térben való tájékozódás elősegítése érdekében — térképre vetítettük. A Péccsel számított Baranya megye területén 1941-ben a népszámlálás 378 584 lakost talált, vagyis a népsűrűség: 72,5 fő, Dél-Dunántúl átlaga felett (72,4), de a magyarországi átlag (85,5) alatt volt.

3 A népsűrűséget Pécs emelte ilyen magasra (itt 1028,2 fő jutott egy km

2-re), mert a megye területén a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint akár Tolna, akár Zala megyében. Pécs — mint egész Dél-Dunántúl egyetlen törvényhatósági jogú városa - nemcsak a népességszámával (73 ezer fő), hanem iparával is kiemelkedő szerepet játszott a megye, sőt a régió életében. Vitathatatlan, hogy ebben döntő súlya volt a szénbányának, mint elsődleges energiaforrásnak, de ugyanakkor Pécs volt az egyetlen dél-dunántúli város, amelyet az 1930-as évek végén a hazai szakirodalom az ország „erősen iparosodott városai" között tartott nyilván.

4 * Térképmelléklet a kötet végén található!