Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

gyébe, Pécs városát és környékét felprédálták, majd azután a Szlavón Királyságba hatoltak, kifosztva ViroviticátM® Az itteni új helységek szláv és rác lakossága^

7 megrémülve, félelmében átmenekült előlük a Dráván. A Szlavón Királyság egész szlavón és rác népe erre nagy haraggal, vadul és kegyetlenül a velük szomszédos városra^ rontott, a körülötte fekvő vidéket az említett várossal együtt lángba borította és csaknem teljesen elhamvasztotta ; mindent füst borított és még az Isten szolgáit sem kímélték: megöltek egy kanonokot, három lelkészt, négy jezsuitát, két ferencest, valamint különböző korú jeles jobbágyokat és iparosokat (ahogy azt egész sor helyen hűen feljegyezték, sokukat az említett kurucok ölték meg) több mint kétezer-háromszáz főt kegyetlenül legyilkoltak, felkoncoltak. Igy néptelenedett el elég sok helység, majd nemsokkal ezelőtt a járványos pestis ragadott el sokat a nép közül, így másodszor is fogyatkoztak^, a régebbi jobbágyokat most inkább nevezhetnénk koldusoknak. Az egész megyében egy jobbágy sem bírja teljesíteni földesurának a kötelező munkát, de a többi jobbágyi szolgáltatást sem. Az árendát és a föld évi bérét kevesen bírják megadni, ugyanakkor egész-, vagy féltelket sem szállnak már meg. Ki, hol akar és bír, kunyhót épít magának. Ahogy azt az 7557. évi 4., az 1559. évi 12. és az 1609. évi 62. és más években kelt cikkelyek szabályozzák, a felégetett helységek az uraiknak nem tartoznak az után, hogy a belső telkeiket szemle során számba vették.

150 Ebben az összeírásban szerepelnek azok a helységek is, amelyeknek a lakosai barmaikkal és megmaradt vagyonukkal még most is az erdők mélyén laknak, ahová a zavargások idején vették be magukat, vagy pedig a régi lakhelyükön gödrökbe húzódtak. Az érintetlenül maradtakat úgy különböztetjük meg a teljesen leégettektől, hogy az utóbbiakat kettős kereszttel, amelyek pedig csak félig, vagy jórészt égtek le, egy kereszttel jelöljük meg. Másodszor: Ami a földek művelési állapotát illeti, megállapítottuk, hogy számos helyen több földet is bevethetnének, nemcsak azt a területet, amely most a határban található, hanem az irtásokból és a mezőkből is művelhetnének a mostani időkhöz alkalmazkodva. Az igás állatok említett elvesztése miatt részesként össze kell fogniuk addig is, amíg végre elegendő számú igavonójuk lesz. Az elszegényedés az oka annak, hogy csak azokat a földjeiket jegyeztük fel, amelyeket most művelnek és be is vetettek. Végezetül : itt egy kila egyenlő két pozsonyi mérővel. Harmadszor: Szőlőt' mint az a szövegből is kitűnik elég sokat találni, de a bort nem egykönnyen tudják eladni, vagy áruként elszállítani ; a sok közül is csak keveset lehet a királyság más részeiben termőkkel összehasonlítani. Negyedszer: Ami a réteket illeti, sehol sem lehet belőlük akkora területet találni, amennyi a jobbágytelkek után járna. Ami van, azt is csak sok munkával, gonddal és gyötrelemmel lehet megművelni a terjeszkedő erdőkben és kiöntésekben. A Dráva és a Duna mentén nincsenek is, mert a nád és a sás egészen benőtte őket. ötödször és hatodszor: a parasztoknak az egész vármegyében nincs olyan pusztájuk, vagy erdejük, amelyből valami hasznuk lenne; ha egyeseknek mégis van belőlük hasznuk, azt a helyzetet mind az uradalmak, mind a vármegye elítélőleg nézik. Hetedszer és nyolcadszor: A megmaradt kereskedők, vagy inkább a kalmárok, akik az apróbb dolgokat árulják a boltjaikban, valamint a fémmegmunkáló és más iparosok az összeírás megfelelő helyén találhatók feljegyezve.