Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

szervezés stagnált, sőt egyes területeken, községekben a pártszervezetek bomlásnak indultak. E folyamatot felerősítette a választási sikerét kiaknázó Független Kisgazdapárt óriási méretű propaganda- és szervezőmunkája, a kormánypártot támadó éles kritikája. 1935 utolsó és 193ó első hónapjaiban a központi vármegyei titkárok a szervezeti élet erőteljes visszaeséséről adtak számot. Kérték, hogy a megyei vezetés hívja fel a választókerületi elnököket és titkárokat, ők is vegyenek részt a szervezési munkában. Teleki Sándor, a villányi választókerület elnöke 1935 decemberében a „széthúzás jeleiről kapott értesítést".

120 Mohácson a NEP jelöltjei egymás után szenvedtek vereséget különböző jellegű helyi választásokon.

121 Palotabozsokon a párt még megmaradt hívei erőteljes intézkedéseket kértek az ellenzéki (pángermán és független kisgazdapárti) szervezkedés ellen. Ellenkező esetben ők „csúfságra kerülnek" - írták -, és kénytelenek lesznek kilépni a NEP-ből.

!22 Ebben az időszakban egyes községi szervezetek meg is szűntek. Először Drávapalkonyán került erre sor, a Független Kisgazdapárt nagyarányú térhódítása következtében. A lakosság NEP érzelmű töredéke kijelentette: „...a súrlódások és összeütközések elkerülése végett nem kíván szervezeti működést kifejteni".

123 A Benyovszkyt követő új főispán, dr. Horváth István hiába próbált energikus szervezőmunkával a párt szempontjából kedvező fordulatot elérni. A megyében kialakult bomlási folyamatot az országos erőviszonyok számukra kedvezőtlen alakulása közepette már sem a választókerületi vezetők és országgyűlési képviselők intenzívebb munkára késztetésével, sem a megyei választmány kibővítésével nem akadályozhatta meg.

124 Ilyen feltételek mellett a párt országos vezetése nem számíthatott a baranyai szervezetek és vezetőik hatékony támogatására azokban a küzdelmekben, melyeket a pártszervezést akadályozó erőkkel kellett megvívni. Baranyából nézve tehát úgy tűnik, hogy a diktatórikus törekvések, a politikai életet uraló tömegpárt szervezésének beteljesedése nemcsak a konzervatív erők ellenállásán, és a párt országos vezetésén belül kialakult ellentétek miatt akadt el. Ezek az erők azért is lehettek képesek megakadályozni Gömbös céljainak megvalósítását, Marton pártszervező munkáját, mert az utóbbiak számára a NEP-szervezetek nem nyújtottak olyan támaszt, mint amilyet tőlük reméltek. Ennek okai a párt programja, a kormány politikája és a baranyai társadalom különböző rétegeinek érdekei között húzódó ellentétekben, a lakosság nagy tömegeinek a párttal szemben érzett ellenszenvében vagy látszat-rokonszenvében keresendők.

125 A kudarc előidézői tehát nemcsak az országos politikai irányítói, hanem a választók tömegei körében is keresendők. Ugyanakkor a helyükön maradt konzervatív főispánok továbbra is számíthattak a közigazgatási apparátus és a törvényhatóságok tagjainak Gömbös politikájától elhatárolódó többségére, sőt mint a kormánypárt megyei elnökei még a fasiszta törekvések bázisaként szervezett helyi NEP-szervezeteket is befolyásuk alatt tarthatták, és Marton utasításaitól eltérően formálhatták. Ahhoz azonban, hegy a baranyai helyzet alapján kialakított vélekedés általánosítható legyen, hasonló vizsgálódást kell folytatnunk más megyékben is. JEGYZETEK 1 Nemzeti Egység Pártja, Keresztény-Kisgazda-Földmíves és Polgári Párt Szervezeti Szabályok, Stádium Rt. Bp. 1933. 2. §. 2 Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának megszervezése és taglétszámának alakulása Baranya megyében (1932—1936) Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar Történelem Tanszék, Acta Historica, Pécs, 1982. (A NEP megszervezése . . .) 6-8. :! Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére, Akadémiai K., Bp. 1968. 112-124., 128-136., 141-154.