Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején

A kormánypártra leadott szavazatok százalékos aránya tehát mind országos méretekben, mind Baranya megyében jóval kisebb volt, mint a megszerzett mandátumok aránya. A Függgetlen Kisgazdapárt ugyanakkor jóval kisebb arányban részesedett a képviselői helyekből, mint a szavazatokból. Az aránytalanságot jelzi az is, hogy amíg a NEP egy megválasztott képviselőjére országos átlagban csak 7707, Baranyában 8691 szavazat jutott, a kisgazda képviselőkre országosan 16 435, Baranyában pedig 15 313. A szavazatok és mandátumok viszonyított adataiból úgy tűnhet, hogy az aránytalanságok nagyobbak voltak országos relációban, mint Baranyában. E látszatot az eltérő nagyságrend okozza. Valójában Baranyában a NEP úgy szerzett mandátumot a 7 közül 4, majd Schmidt említett pálfordulása révén 5 kerületben, hogy a szavazók felét sem tudta felsorakoztatni jelöltjei mellett. Még ellentmondásosabb a kép, ha községenként vizsgáljuk a szavazatok megoszlását. A 7 választókerület 243 települése közül a szavazatok többségét - igen eltérő arányban - 135-ben (55,6%) a Független Kisgazdapárt, 10-ben (4,1%) a pártonkívüli jelölt szerezte meg, csupán 98-ban (39,5%) a Nemzeti Egység Pártja. (Lásd az 1. sz. térképet!) A választás adatainak vázlatos áttekintése is egyértelművé teszi, hogy a kormánypárt — a hatósági támogatás következményeitől most el is tekintve — csak a választási rendszer igazságtalansága következtéében tudta megszerezni a képviselői helyek ilyen nagy többségét. Az adatok azt is bizonyítják, hogy az országos sikerekkel szemben Baranya megyében lényegesen gyengültek a NEP pozíciói, míg a Független Kisgazdapárt befolyása erőteljesen növekedett, fgy Baranyában — a számszerű eredmények ellenére—a kormánypárt volt az 1935. évi képviselőválasztások vesztese. Mindez azt is jelenti, hogy a választások baranyai eredményei — a hasonló részadatok ellenére minőségileg térnek el az országos végeredménytől. E jelenségek okait - a teljesség igénye nélkül - vizsgálva, mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a megye lakosságának zömét képező birtokos parasztság érdekeinekés törekvéseinek jobban megfelelt a Független Kisgazdapárt programja, mint Gömbös ígéretei. Ennek hatása, mint láttuk, érzékelhető volt a két párt kiépítésének időszakában is. A kisgazdák fokozatosan növelni tudták befolyásukat a megye területén, gyakran a NEP helyi szervezeteit is gyengítve ezzel. Mindezt elősegítette, hogy a kormánypárt hitele romlott, mivel a Gömbös-féle ígéretek jelentős része puszta ígéret maradt. A NEP-tagok megbízhatóságát eleve kérdésessé tették a szervezéskor alkalmazott módszerek.

108 Minden bizonnyal csökkentette a kormánypártra szavazók számát a pártban bekövetkezett szakadás is. E momentumok hatásai a választás több részjelenségében is megmutatkoztak. A Független Kisgazdapárt sikerének egyik fontos összetevője volt Baranyában a német nemzetiség túlnyomó többségének kiállása a párt mellett. Az ellenzék jelöltjei nagyrészt németek lakta körzetekben győztek, akárcsak Schmidt Lajos. (Lásd a 2. sz. térképet!) A villányi választókerület német választóinak nagy többsége a két német származású jelölt közül a kisgazdapárti Riesz Ádám mellett foglalt állást. Azzal a dr. Heckenberger Konráddal szemben, aki a kormány nemzetiségi politikáját támogatta és nagy előszeretettel hirdette magát a baranyai németség igazi képviselőjének. így tehát megvalósult a magyarországi németek vezetőinek óhaja és a kisgazdapártiak reménye, hogy e nagyszámú választó a kormánypárt legerősebb ellenzékét támogassa.

100 Eckhardték — mint láttuk - a nemzetiség jogos igényeinek kielégítését ígérték. A németek felsorakozása a párt mögött azonban azt is jelentette, hogy a fasiszta célokat kergető kormányzat demokratikus ellenzéke, a németországi fasiszta hatások és támogatás által is erősödő nemzetiségi mozgalom hathatós támogatásával érte el sikereit.