Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

A megismétlődő dúlások és a kóborló rablók prédálásai a szabadságharc végéig tartottak. A kurucok később vezetett dunántúli hadjáratainak az egyik célja a lakosság megszabadítása volt az állandóan kószáló rácoktól. A seregek elvonulása után azonban a rablók visszatértek és a városokban hagyott kisebb reguláris erők tehetetlenek voltak velük szemben.

116 Ha üldözték őket, visszavonultak a Dráván túlra, vagy a Szerémségbe. V///. A kurucok és rácok pusztításának a következményei Pécsen Korábban már említettük, hogy a szabadságharc idejéből Pécs lakosságáról nem maradt fenn összeírás. A szatmári béke után először az alább közölt 1711/12. évi házösszeírás idején vették jegyzékbe a pécsi jobbágyokat és a zselléreket. Ezután már két-három évente készült összeírás Baranyáról és Pécsről, egészen a század közepéig. A szatmári béke évtizedében még három további összeírás készült: 1713-ban, 1715/16-ban és 1719-ben. Ezek és az 1724. évi összeírás adatai alapján jól tájékozódhattunk a Pécs lakosságát ért két csapás súlyosságáról és következményeiről. Tekintettel arra, hogy az összeírások a nemzetiségi és a felekezeti hovatartozásra nem tartalmaznak közvetlen adatokat, itt is csak a nevek alapján következtethettünk a lakosság nemzetiség szerinti megoszlására. A Balkánról ide költözött bosnyákokat, szerbeket, horvátokat és bolgárokat a nevük alapján sem tudtuk megkülönböztetni, ezért őket ,,szláv"-nak jelölve egy csoportba vettük. A szabadságharc után Pécsen lakó nemzetiségek lélekszámát az 1. sz. táblázaton mutatjuk be. Ugyanott feltüntetjük az összlakosság számához viszonyított százalékos megoszlásukat is. Az utolsó oszlopban a benépesülés mértékét is közöljük az adófizetők 1701. évi számához viszonyítva. 1. sz. táblázat Az adófizetők neve Pécsen az Az öszmagyar szláv német görög egyéb v. össze1701. szeírás bizonyt. sen évi n / fő % fő % fő % fő % fő % fő 7o-a 1701. 176 *24 365 60 136 19 17 2 31 4 725 100 1711/12. 53 27 100 51 42 21 — — 1 196 27 1713. 104 31 174 52 41 12 17 5 1 338 47 1715 16. 103 33 165 50 59 18 1 2 330 46 1719. 140 32 214 48 84 19 3 3 444 61 1724. 262 37 315 44 130 18 — — 7 1 714 98 Az adatok szerint az adófizetők száma 1711/12-ben még egyharma da sem volt a tíz évvel korábban összeírtaknak. Még 1719-ben is csak kétharmad annyian fizettek porciót, mint 1701-ben. A betelepülés folyamatosságának az évtized középső harmadában látható megtorpanását a Pécsre is betört pestissel magyarázzuk. Ugyanakkor a háború után visszatelepült görögök is elhagyták a várost. Az ő távozásuknak több oka is lehetett: a járvány itt is pusztított; a kereskedelmet meg-