Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

12. A Pécsi Takarékpénztártól 560.000 P. 13. Országos Népiskolai Alapból elemi iskola építésre 10.000 P. (maradvány 9.000 P.) 14. Pécsi Villamos Vasúttól Szigeti országút burkolására 44.800 P. törlesztésre. A jelentés szerint ekkor a városnak 56 millió pengő cselekvő vagyona volt, az 1928-as évhez képest a szaporulat 2.756.426 P. A tiszta vagyon értéke 1928-ban: 44 880 129,49 P. 1929-ben: 47 636 555,96 P.

31 A kölcsöntartozások nemcsak összegüknél fogva jelentettek nagy terhet a városra nézve, hanem a kamatai is. A függőkölcsönöké például 7,5-8%-os volt, amely évi 460 256 pengőt jelentett.

32 A másik oldalt a városi közpénzek helyi pénzintézetekben való elhelyezése jelentette évenként. A gazdasági válság tüneteinek elmúltával sem szűnt meg ennek a fontossága. 1941-re például a törvényhatóság így határozta meg: Fajtái: a) Házi-, letéti-, alapítványi-, útalap-, pénztári, ill. városi üzemi pénzek, b) gyámpénztári pénzkészlet. A két csoportba tartozókat a következőképp hasznosították: Pécsi Takarékpénztárnál a) 37%-a b) 42%-a Pécs-Egyházmegyei Takarékpénztár a) 14%-a b) 17%-a Dunántúli Bank RT-nál a) 21%-a b) 24%-a Dél-Magyarországi Kereskedelmi Bank RT-nál a) 14%-a b) 17%-a Magyar Általános Hitelbank Pécsi Fiókjánál a) 14%-a Az első csoportnál 4, a másodiknál 3,25%-os a kamat.

33 A későbbiek folyamán az újabban fölvett kölcsönöket nem is tudta visszafizetni a város maradéktalanul, ezért évről évre az elhalasztását határozta el, s ez még a II. világháború éveiben is tartott.

34 Az újabb vételek közül meg kell említeni a Hullámfürdő és a városi házigazdaságnak berendezett Meszespuszta megvételét, ill. a köcsön visszafizetésének elhalasztását.

35 Nagy vérveszteséget jelentett a városnak 1940. július 1-től az eddig élvezett kövezetvám szedési díjaktól való megfosztása a 3710/1940. M. E. sz. és az 56.000/1940. XI. kereskedelmi és közlekedési miniszteri rendeletek alapján. A városba eddig beérkezett áruk után szedett vámtételek elvesztése érzékenyen érintette a városi költségvetést. Ezt annál is inkább sérelmesnek érezték, mivel az 56.640/1940. VI. sz. rendelettel Budapestet kárpótolták az ún. Fővárosi Különdíjjal, összehasonlításképp közölték a két város 1939. évi vámbevételét. Ezek szerint egy év alatt a fővárosban 7 441 250; nálunk 291 970 pengőt jelentett, amely az éves költségvetési bevétel 4, ill. 4,7%-a volt. Az összvámok számbavétele után kiderült, hogy Pécsett az imént idézett kövezetvám a 291 970 pengőből 60 000 pengőt tett ki. Ennek az összegnek a kárpótlását kérte a város a kormánytól olyanformán, hogy a már beállított 50 000 P. után újabb 10 000 P. beállítását szerették volna tervezni. A vámházaknál ekkor 12 javadalmi szemlész teljesített szolgálatot és jellemző az elkeseredett hangulatra, hogy a város működésüket a rendeletek ellenére továbbra is fönntartotta.

36 A város vagyonának jelentős részét képezték a városi ingatlanok. Ennek 7937. év; összesítője áll rendelkezésünkre:

37 Szembetűnő, hogy a nem jövedelmező tételek közt, a temetők mellett a kegyúri és a vegyes tulajdonú birtokok egyaránt szerepelnek az alapok és alapítványok tételével együtt. A középületek is inkább ráfizetésesek voltak.