Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

A szlavóniai események alakulására döntő hatással voltak a horvátországi és a muraközi politikai és katonai események is. Január közepén gróf PáíHy János lett az új horvát bán. A horvát rendek feb ruár 20-án 1500 felkelő kiállítását ajánlottak fel a kurucok ellen.

79 Horvát egységek március elején már részt is vettek a Muraközbe tört kurucok kiszorításában. A horvátok is segítették volna a rác határőröket a kurucokhoz álló szlavóniaiak leverésében. A szlavóniai parasztság és a két határőrvidék katonaságának egy része március 7-e és 14-e között már összegyülekezett a kijelölt helységekben. A felsővidéki rác határőröket a parancsnokuk, Herberstein ezredes vezette. Két, akkoriban keltezett levélből az tűnik ki, hogy a határőrvidéki katonaság szlavóniai hadműveleteit mind a két parancsnok előzetesen egyeztette Pálffy János horvát bánnal.

80, 81 A levelek szerint Herberstein és Nehem feladata a drávai átkelőhelyek lezárása lett volna a Verőcéről visszavonuló kurucok előtt. Erre azonban nem kerülhetett sor, egyrészt azért, mert a határőrök lassan gyülekeztek, másrészt a szlavóniai római katolikus papok a kuruc parancsnokokat időben értesítették a császáriak hadmozdulatairól és muraközi győzelméről.

82 A Pozsega környékén összegyűlt szlavóniai parasztok sem akarták addig Herberstein alá rendelni magukat, amíg az ezredes és Kollareck írásban nem biztosítottak részükre „minden császári kegyet és minden kiváltságot".

83 Mint már említettük, ilyen ígéretre az aláírók Bécsből nem kaptak felhatalmazást, de Kollareck a cél érdekében addig sem válogatott az eszközökben. A szabadságharc után nem is lett semmi sem az ígéretből.

8

'

1 A határőrök és a szlavóniai parasztok döntését 1704-ben befolyásolhatta a kurucok apolitikus szűkmarkúsága is. Rákóczi még a hajdú városokat sem mentesítette az állami terhek viselése alól. Emellett a kiváltságoktól félő vármegyék sok esetben túlkapást követtek el, amikor Rákóczi kiáltványaival szembeszegülve a közterheket a katonáskodók otthon maradt családtagjaira is kivetették.

80 Az alsóvidéki határőrök március 14-én indultak el az Eszék és Vukovár melletti gyülekező helyeikről. Az indulásra de Nehem távollétében a helyettesétől, von der Lanckhen alezredestől kaptak parancsot. Az eszéki várból száz német muskétás csatlakozott hozzájuk. A menetoszlop parancsnoka Pflug kapitány volt. A Dráva melletti úton vonulva március 17-én érkeztek Mihócra. A kurucok akkorra már átkeltek a páli réven Baranyába. A következő négy nap, míg Herberstein meg nem érkezett a felsővidékiekkel, az átkelést akadályozó kurucokkal és mihóci parasztokkal folytatott, lövöldözéssel vegyes alkudozással telt el. A gyalogság egy része közben a rév felett önkényesen átkelt a Dráva bal partjára és belekezdett a hídfő kialakításába.

86 Az alsóvidéki határőrök Herberstein megérkezése előtt a Mihóc körüli szlavóniai falvakban már úgy raboltak' gyilkoltak és erőszakoskodtak, mintha ellenséges földön lettek volna.

87 Herberstein a felsővidékiekkel március 20-án érkezett Mihócra. Értesülve a kurucok átkeléséről nem akarta folytatni az üldözésüket. Ebben valószínűleg szerepet játszott a fegyelmet nem tűrő határőrök prédaéhsége. Mint tapasztalt katona, tudta mi vár a kurucok átvonulását belenyugodva fogadó baranyai, somogyi és tolnai lakosságra, ha ezt a fékezhetetlen tömeget átengedi a Dráván. Herberstein ekkor még nem vette át az egész hadosztály feletti parancsnokságot. Pflug kapitánynak az alsóvidékiek addig sem engedelmeskedtek. Látva az ezredes megtorpanását, hogy kész helyzet elé állítsák, 21-én az alsóvidékiek lovassága is átkelt a folyón. Ugyanolyan önkényesen cselekdtek, mint pár nappal korábban a gyalogság. Másnap a felsővidékiek is megkezdték az átkelést. Herberstein ezután már, valószínűleg, mint rangidős irányította a hadműveleteket. Az átkelés befeje-