Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Koroknai Ákos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész)
kormányjelentés, illetve annak statisztikai melléklete tett közzé, összevetjük azzal a közel egykorú kimutatással, amelyet Sz/vák Imre 1901-ben hozott nyilvánosságra - részben belső miniszteriális anyagok alapján - eltéréseket tapasztalhatunk. Mindez óvatosságot követel meg az adatok értékelésénél, mert a feldolgozott statisztikai anyag pontatlan, s mert a választási statisztikákra egyébként is az esetlegesség jellemző. Gyűjtésére nem fektettek súlyt, és többnyire csak a napi sajtó közölt megbízhatatlan adatokat a szavazati arányokról a választások után. 220 Bár a leadott szavazatok összességét tekintve a két statisztikai forrásnál lényeges nagyságrendi különbség nem mutatkozik, de az egyes pártokra leadott szavazatok már részben eltérő értékűek. Más megbízhatóbb források hiányában mégis kényszerültünk mindkét statisztikát hasznosítani, annál is inkább, mert a Szivákféle kimutatás alapján összeállított következő táblázat a választók politikai aktivitása mértékének meghatározásához nyújt segítséget a szavazatok pártok közötti megoszlása terén 1896-ból: Párt Választó választójogosultak száma* cerületi szavazók száma** A mandátumot ellenjelölt nélkül megszerzett képviselőjelöltre szavazók A mandátumot ellenjelölt(ek) esetében megszerzett képviselőjelöltre szavazók Az ellenjelölt(ek)-re szavazók A szavazástól tartózkodó választójogosultak*** 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. %-os aránya Szabadelvű 584 152 459 143 34,8 28,7 36,5 21,4 Nemzeti 84 882 75 350 33,5 32,9 33,6 11,2 Néppárt 48 494 32 109 — 41,7 68,3 33,8 Függetlenségi —• Kossuth-frakció 120 676 97 602 19,9 36,5 43,6 19,1 — Ugron-frakció 18 717 15 330 37,4 26,8 35,8 18,1 Pá rtonkívüli 22 246 20 113 40,0 32,0 28,0 9,6 összesen : 879 167 669 647 30,9 30,9 38,2 20.4 Megjegyzés: * A választójogosultak számának pártonkénti kiszámítása az egykorú statisztika szerint úgy történt, hogy a választókerületben a mandátumot megszerzett győztes párt javára számították be a kerület valamennyi választóját, függetlenül attól, hogy az ellenjelöl(ek)re jutott(ak)-e szavazatok vagy sem. Mindez nyilvánvalóan nem fejezi ki a választókerületen belüli valóságos pártállást, de a szavazati arányok ismeretében a kormánypártiság vagy ellenzékiség mértéke viszonylagosan mégis meghatározható. ** A 3. -f- 4. + 5. rovatok %-adatainak összege = 100%-kal, ami a 2. rovat abszolút számainak felel meg. *** Az 1. rovathoz viszonyítva. Az 1896-os választásokon a 879 167 választójogosult közül 179 520 nem szavazott, azaz a választóknak kb. egyötöde. A közügyek iránti közömbösség még a politikai jogokkal rendelkezők között is nagyarányú volt, függetlenül attól, hogy a képviselőjelöltek között jelentős politikai csatározás folyt. A kormánypárti képviselő-jelöltekre szavazók egyharmada egyhangú választáson vett részt, ahol ellenzéki jelölt nem is lépett fel. A szabadelvű párti szavazatoknak 29%-a azonban a kormánypárt jelöltjét ellenjelölt mellett kellett, hogy győzelemre juttassa. Igen