Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Koroknai Ákos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész)

kormányjelentés, illetve annak statisztikai melléklete tett közzé, összevetjük azzal a közel egykorú kimutatással, amelyet Sz/vák Imre 1901-ben hozott nyilvánosságra - részben belső miniszteriális anyagok alapján - eltéréseket tapasztalhatunk. Mindez óvatosságot követel meg az adatok értékelésénél, mert a feldolgozott statisztikai anyag pontatlan, s mert a választási statisztikákra egyébként is az eset­legesség jellemző. Gyűjtésére nem fektettek súlyt, és többnyire csak a napi sajtó közölt megbízhatatlan adatokat a szavazati arányokról a választások után. 220 Bár a leadott szavazatok összességét tekintve a két statisztikai forrásnál lénye­ges nagyságrendi különbség nem mutatkozik, de az egyes pártokra leadott sza­vazatok már részben eltérő értékűek. Más megbízhatóbb források hiányában mégis kényszerültünk mindkét statisztikát hasznosítani, annál is inkább, mert a Szivák­féle kimutatás alapján összeállított következő táblázat a választók politikai aktivi­tása mértékének meghatározásához nyújt segítséget a szavazatok pártok közötti megoszlása terén 1896-ból: Párt Választó választó­jogosultak száma* cerületi szavazók száma** A mandátumot ellenjelölt nélkül meg­szerzett kép­viselőjelöltre szavazók A mandátumot ellenjelölt(ek) esetében meg­szerzett kép­viselőjelöltre szavazók Az ellenje­lölt(ek)-re szavazók A szavazástól tartózkodó választó­jogosultak*** 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. %-os aránya Szabadelvű 584 152 459 143 34,8 28,7 36,5 21,4 Nemzeti 84 882 75 350 33,5 32,9 33,6 11,2 Néppárt 48 494 32 109 — 41,7 68,3 33,8 Függetlenségi —• Kossuth-frakció 120 676 97 602 19,9 36,5 43,6 19,1 — Ugron-frakció 18 717 15 330 37,4 26,8 35,8 18,1 Pá rtonkívüli 22 246 20 113 40,0 32,0 28,0 9,6 összesen : 879 167 669 647 30,9 30,9 38,2 20.4 Megjegyzés: * A választójogosultak számának pártonkénti kiszámítása az egykorú statisztika szerint úgy történt, hogy a választókerületben a mandátumot megszerzett győztes párt javára számították be a kerület valamennyi választóját, függetlenül attól, hogy az ellenjelöl(ek)­re jutott(ak)-e szavazatok vagy sem. Mindez nyilvánvalóan nem fejezi ki a választó­kerületen belüli valóságos pártállást, de a szavazati arányok ismeretében a kormány­pártiság vagy ellenzékiség mértéke viszonylagosan mégis meghatározható. ** A 3. -f- 4. + 5. rovatok %-adatainak összege = 100%-kal, ami a 2. rovat abszolút számainak felel meg. *** Az 1. rovathoz viszonyítva. Az 1896-os választásokon a 879 167 választójogosult közül 179 520 nem szava­zott, azaz a választóknak kb. egyötöde. A közügyek iránti közömbösség még a po­litikai jogokkal rendelkezők között is nagyarányú volt, függetlenül attól, hogy a képviselőjelöltek között jelentős politikai csatározás folyt. A kormánypárti kép­viselő-jelöltekre szavazók egyharmada egyhangú választáson vett részt, ahol el­lenzéki jelölt nem is lépett fel. A szabadelvű párti szavazatoknak 29%-a azonban a kormánypárt jelöltjét ellenjelölt mellett kellett, hogy győzelemre juttassa. Igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom