Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

még két héttel később is megölték.

49 A nagy rablás és öldöklés, a tanúk szerint három napig tartott, utána a falvakból berendelt parasztokkal összeszedették a halottakat. Három napig temettek, de még hetek múlva is találtak a pincékben és padlásokon bujkálás közben meghalt sebesülteket.

00 A legtöbb védő egytömegben az új városházán esett el.

51 A parasztok innen legalább negyven halottat vittek ki a temetőbe. Az itt megöltek egy része az épületet megszállva tartó őrséghez tartozott. Közöttük volt a már említett Kollareck Jánosnak a fia is. A városházára törő parasztok megtalálták a város ládáját is. A kezükbe került iratokat szokásuk szerint széttépték. Akkor pusztult el a középkori Pécs Felvidékre mentett, majd onnan a török után visszahozott iratainak jó része. Ami maradt, azt később a rácok égették el. A város iratainak a pusztulása ügyében kihallgatott tanúk 172ő-ban egyszer sem említik a pécsi polgárok császárhű érdemei között a belső vár 1704. évi védelmét. Az 1741-ben kihallgatottak említenek egy eredménytelen kuruc ostromot, de évszám nélkül.

52 A tanúk azonban részben az eltelt évtizedek miatt, részben a pécsi polgárok császárhű érdemeinek a kidomborítása érdekében összekeverték és hamisan ismertették a szabadságharc alatti eseményeket. Egyik-másikuk talán maga is hitte már a saját, vagy az apja nagy érdemét.

53 Az adatok kuszáltsága miatt az eredménytelen ostrom évét ez ideig nem tudjuk. 1704-ben nem lehetett, mert a jól értesült Kollareck szerint Pécset március 24-én alig 30 kuruc tartotta csak megszállva és a város feldúlása előtt elfogott Helleprontné akkor már szabad volt.

54 Az alább közölt összeírás nem említi, hogy a Pécsen 1704-ben legyilkolt 1007 személy közül hányat öltek meg február elején a kurucok és hányat március végén a rácok. A levetkőztetett halottakat a parasztok személy szerint aligha azonosították. A nemrég betelepített városban a több nemzetiséghez tartozó és egymás nyelvét még nem beszélő polgárok jó része név szerint nem is ismerte egymást. Idegen katonák és civilek is voltak az áldozatok között. Az ő nevüket senki sem tudta; azonossági iratot, úti levelet, ha hordtak is maguknál, az aligha érdekelte a tömegsírt megtöltő sírásókat, vagy a gödör szélén álló papot, amikor a búcsúztató szertartást végezte. A rácdúlás után pedig még római katolikus pap sem maradt a városban. Kapucsy kanonok, a város plébánosa a német katonák védelme alatt szintén elmenekült innen. A nagy égetésben az addig vezetett halotti anyakönyv is elpusztulhatott, mert a legrégibbet csak 1707 óta vezette Kapucsy.

55 A kortársak a kurucok által Pécsen megölt személyek számát 600 és 800 közöttinek említik. Pontos adatot az öldöklést követő rettegés, gyász és menekülés miatt valószínűleg senki sem jegyzett fel. Nemsokkal a pécsi események után a dúlásban részt vett kurucok felelős parancsnokát, Sándor Lászlót Bercsényi magához rendelte. A személyével foglalkozó levelekből az tűnik ki, hogy az addigi beosztása alól már ekkor leváltották. Bercsényi akkor a Pozsony melletti Szencen tartózkodott. Q, mint február 16-án írta, Sándor Lászlót elvezényelte Károlyi Sándor főparancsnokhoz. Bercsényi a kísérő levélben csak néhány sorban foglalkozik Sándor László ügyével; a hadtápnál szánt neki további feladatokat.

56 Sándor Lászlónak a pécsi és a baranyai eseményekről tett jelentését Károlyi ekkor még elfogadhatta, mert ezeres kapitányi előléptetésre terjesztette fel. A kinevezést február 27-én, tehát nem egészen egy hónappal Pécs feldúlása után Rákóczitól meg is kapta.

57 A baranyai és a szlavóniai katonai akciók további irányításában azonban nem vett részt. Március elején a szekszárdi apát is bevádolta Bercsényinél, Pécs feldúlása miatt.

58 Sándor László az újabb vádak miatt írhatta a március 12-én kelt, védekező hangnemű levelét Károlyinak,