Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében

legelők, nádlás, faizás, kenderföldek) eredményes kiharcolása szerepelt a Szabó Péter ügyvéddel kötött szerződésben. Sokat vártak tehát a jobbágyok a reményekkel megválasztott ügyvédjük tetteitől. Szabó Péter azonban nem válthatta be ezeket a reményeket. Gyenge erőt jelentett az ő személye és tevékenysége a vármegyei nemesség, illetve az uradalmi tisztikar erejéhez, hatalmához képest. A politikailag jelentéktelen kisnemes védőügyvéd csak egyensúlyozni tudott a két erő, a jobbágyság, illetve a nagy uradalmakkal összefogó vármegyei nemesség között. (A jobbágyok ügyvédje eleve új intézménynek számított a feudális intézmények rendszerében, nem illett bele a rendi nemesi alkotmány rendjébe, mert lényegét illetően polgári jelenség volt. Ráadásul itt is, mint máshol is az országban ekkor, a jobbágyügyvéd nemes volt, a konzervatív gondolkodású rendi nemesség szempontjából árulónak számított, ezért aztán akadályozták, gáncsolták, bármit is tett.) Szabó liberális nézeteket vallott, de cselekedetei nem lépték túl a társadalmi helyzetéből fakadó korlátokat. Vállalta a jobbágyok védelmét, érzékenyen reagált az őket ért minden sérelemre, a hatalom bármelyik képviselője által elkövetett jogtalanságra, de ugyanolyan érzékenységgel védekezett saját nemesi jogainak semmibevevése, személyes megaláztatása ellen, mely őt a hatalom felől érte. Taktikáznia kellett a felsőbbség és a jobbágyok felé is: egyfelől fékeznie kellett a jobbágyköveteléseket és -indulatokat, másfelől viszont erőt kellett felmutatnia a hatalom képviselői, a főszolgabíró és az uradalmi tisztek ellen, úgy, hogy egyben biztosítsa a vármegyei urakat harcának törvényességéről. Feladata nem volt könnyű, nem is oldotta meg tökéletesen. Szabó Péter az 1843. januári tiszti szemlén őt ért méltánytalanság, megaláztatás után február közepén jelentkezett először a kopácsi községnek írott levelével, melyben várakozásra kérte a jobbágyokat. Érdembeni és részletes tájékoztatásuk helyett sokkal nagyobb gondot fordított a nemes védőügyvéd önmagának a vármegye előtti tisztázására, tevékenysége törvényességének elismertetésére. Március 3-án írt, a vármegyének címzett panaszlevelében vegyes arányban fordultak elő az őt ért sérelmek iránti jogorvoslat és a pártfogoltjait ért jogtalanságok helyrehozása iránti kérelmek, érvek. Elsősorban a Sey József baranyavári párási főszolgabíró vele és Kopács községgel szemben elkövetett jogtalan eljárását panaszolta az ügyvédi bevallás dolgában. Érvelésében sajátos ellentmondások fordultak elő: bizonyítani akarta, hogy ő nem akart egyszerre hitelt adni az őt felkereső jobbágyok panaszainak, ugyanakkor hevesen támadta Sey főbírót azért, amiért az a község képviselőjét, Szálai Józsefet egy ,,balul értett szó" miatt „igazságtalanul török basa módjára" megbotoltatta. Állította, hogy a község követei Sey előtt „sibériai barbarizmust állottak ki", valamint a főbíró még neki is, a védőügyvédnek „24 botokat ígért". Szabó szerint „a község jogosan vallhat teljes jogú meghatalmazottat, a nép pedig ügyvédet a maga ügyében", ezért a kopácsi jobbágyok helyesen jártak el, amikor a pécsi káptalantól kértek és kaptak hiteles bizonyságlevelet védőügyvédjük bevallásáról. Bár Szabó igyekezett bizonygatni, hogy ő a megegyezést, a barátságos intézést javasolta a jobbágyközségnek, mégis a fiatalos indulat és szókimondás a vármegyei urak vádlójává és leleplezőjévé avatták: bebizonyította, hogy nem a jobbágyok lázadnak ok nélkül, hanem a főszolgabíró törvénytelen és jogsértő módszereivel maga vált lázítóvá. A megyei urak hatalmi visszaélései, a jogtalan haszonszerzés és korrupció ellen is volt szava. Előbb megerősítette a jobbágyok korábbi panaszát, miszerint a főbíró jogtalanul követelt munkára kényszeríti őket, szénát hordat velük saját magának, majd pedig feltárta azt a szerzett értesülését, hogy „az Uradalmak a járások köztisztviselőinek bizonyos fizetést adnak, hogy ezáltal magoknak őket lekötelezhessék, jelesen Tekintetes Sey József Fő Bíró